„És amikor meglátták őt, leborultak előtte, némelyek azonban kételkedtek.” (17.) Az egyházi programok nagy Ő-zős címválasztása engem is megihletett, persze aztán rájöttem, hogy nem sok óriásplakát bírná el ezt a verziót. Mert ugye, gazdag egyház, erős egyház, mindenhepisájni egyház vagyunk mi. Kinyitod az ofisöl sajtóterméket és azt olvasod benne, hogy szent életű xy milyen hihetetlen […]

„…és ha a helytartó meghallja ezt, majd mi meggyőzzük őt, és kimentünk benneteket a bajból.” (14.) Ez is fájni fog, de nem úgy. Mert nem a fog a téma, hanem a gyökér probléma, ami lehetne a nehezen kezelhető alapvetően bunkó emberek kezelésének leírása is, de nem, mert igaz, hogy így is van „gyökér” problémánk. De […]

Az első belsőégésű négyütemű motor, amely működött is Nikolaus August Otto nevéhez fűződik. Ő volt a kitalálója mindannak, ami ma már természetes, talán annyira, hogy sokan nem is tudják hogyan is működik. Mi a négy ütem, milyen fázisai vannak, egyáltalán hogyan is működik a gép, ami az autóinkat hajtja, és ami célba juttat minket? …

Akiknek a Húsvét csodája semmi más csak egyszerű szemfényvesztés, talán nem is sejtik, hogy mitől is fosztják meg magukat. Egyszer hallottam valakitől, hogy ő nagyon nagyra tartja Jézus Krisztust, értékeli a tanítását, próbál aszerint élni, de a feltámadást már nem hiszi el. Sőt! Hallottam olyan lelkipásztort is, aki elmondta, hogy Jézus Krisztus csak a tanítványok tudatában támadt fel és nem valóságosan. …

„Amikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak.” (57.) Egyszer egy nagy fesztiválon beszélgetni kellett volna kicsiny kis országunk egy vezető politikusával, aztán valamiért a szervezők úgy gondolták, hogy majd én jó kérdező ember leszek. De előtte felhívtak és megkérdezték, hogy nem ciki-e nekem vele egy […]

Csak az tudja milyen ez, akit már hagytak el élete egy fontos szakaszában. Amikor úgy hagynak el, hogy abban nincsen véletlen, nincsen ott a sors furcsa szeszélye, hanem csak az előre megfontolt, alapos szándék. Ez az, amit nehezen tudunk megbocsátani, nehezen tudunk magunkban jó helyre tenni, hiszen amikor igazán szükségünk lett volna valakire, pont akkor tudatosan nem volt velünk és szándékosan hagyott ott minket. …

Vannak emberek Krisztus keresztje körül, akik fel tudnak nézni a keresztre. Olyanok, akik képesek belenézni a meggyötört tekintetbe, akiknek nincsen szégyellni valójuk, akiknek nem kell lesütniük a szemüket, ha a haldokló Krisztus belenéz. Ők azok a kevesek, akik képesek voltak őt szeretni, akik kitartottak mellette, akik tudják, s talán értik, ha nem is Krisztust magát …

„Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá, tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva előtte, gúnyolták őt: Üdvözlégy, zsidók királya!” (28-29.) Vannak belém égett beszélgetések, ahol nemcsak a szavakra emlékszem, hanem az indulatokra és a hangsúlyokra, a tettetett és erőltetett meglepődésekre is. Az egyik ilyen (nyugi nincsen sok, igyekszem magam megvédeni […]

„Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak.” (16.) Egy ember ül a börtönben a prétórium alagsorában, büdös és kicsi zárkája még kisebb ablakán feldühödött tömeg kiabálása és zajongása szűrődik be, néha lecsendesednek, amikor a helytartó megszólal, majd egyre dühösebben kiáltoznak. Nem sokáig kell fülelnie, hogy meghallja az ítéletet: Feszítsd meg, feszítsd meg! Tudja, hogy itt […]