Először! Ebben a szóban annyi minden benne van, minden, amiért talán érdemes embernek lenni és maradni. Amikor először érzed a tavasz illatát, és reményt kapsz, éledsz, végre lerázhatod a téli fásultságot. Amikor először lát a kisgyermek havat és nem tudja hova tenni, mi is az a furcsa …
Kik is ezek a keresztyének? Vagy keresztények? Még a nevünket sem tudjuk helyesen használni, s talán mi magunk is gondba vagyunk azzal, hogy kik is vagyunk valójában. Még mindig van olyan, aki azt gondolja, hogy az elnevezésnek köze van a kereszthez, mert így mi lehetünk a kereszt vallása. …
Ki vagyok én, hogy ne azt tegyem, amire egyszer a Nagy Alkotó megalkotott engem? Ki vagyok én, hogy a szememmel, melyet arra kaptam, hogy lássak – mélyére a természetnek, az ember szíveknek, az élethelyzeteknek – csak bámulok és nézek, meredten előre. …
! ó! ió! ció! áció! náció ! ináció ! mináció ! imináció ! rimináció ! krimináció ! zkrimináció ! szkrimináció ! iszkrimináció ! diszkrimináció ! Vagyis a különböző dolgok közötti különbségtétel lehetősége. Mert életünk kis és nagy dolgai között válogatunk. …
Ahogy egy kedves öngyilkos merénylő ismerősöm mondta egyszer: Minden az időzítésen múlik! Aztán pontosan ez lett a veszte, igaz, nem pont így tervezte, mivel csak az ő veszte lett. Morbid. Tudom. De ennél van még „morbidabb”, már ha lehet ilyen kategóriákat felállítani. …
Van zsebpénzed? Vagy megtakarításod? Bármi, amit félretettél magadnak egy nagy vagy egy icike-picike cél elérése érdekében? Vagy egy jó falat, amit megmentettél a lakoma végére. Egy film, amivel még vársz, hogy a lehető legjobb pillanatban nézd meg. …
Nem számít honnan jöttél. Nem számít, mennyi hibát és szörnyűséget halmoztál már fel eddig. Nem számít az, amit elrontottál, s nem számít, ami helyrehozhatatlannak tűnik az életedben. Nem számít, hogyan is tekintesz magadra, mekkora „lúzernak” tartod magad. …
Egy Krisztus nélküli világban nem a tények számítanak, hanem a hírek. Nincs elég karakterem ezt lefordítani, úgyhogy kapaszkodj. Csak úgy tőmondatokban. H1N1. Emlékszel? Pestisjárvány méretű pusztítás, reszkessetek, oltsatok…
Nem fogok hosszas filmelemzésbe bocsátkozni, de ahogyan a címből is kitűnik, az ihletettség ma két oldalról jön: a Lélek és Scorsese együtt munkálkodnak bennem. Ez a remake hosszú volt, helyenként unalmas. …
„Annál az embernél, aki hülyeséget csinál, csak egy veszélyesebb van: aki ezt meggyőződésből teszi!” Ott nincs pardon, nincs esély, nincs változás, és no comment. Csak „úgy” tenni az ostobaságot, annyira nem is veszélyes, hiszen egy jó szó, egy kijózanító vélemény talán elég arra …
Azt hiszem, fogalmad sincs arról, hogy ki is az a Barth, vagy éppen Cullmann, és nem szoktál Irenaeus-t sem olvasgatni (ne zavarjon a dolog, ők nagyon okos emberek voltak, akik megpróbálták megérteni ezt a szakaszt az élet könyvéből, több-kevesebb sikerrel). …
„A tünet nem hazudik!” – mondta egyszer a kedvenc sorozatom (még mindig fenntartom, hogy „sorozatfüggetlen” vagyok) kedvenc, borostás, kegyetlen őszinteségéről híres diagnosztája. Ezt ő úgy értette, hogy a tünet az, ami mentén el lehet indulni a megoldás, esetleg a gyógyulás felé. …
Biztos mindenkinek ismerős a magvető képe és példázata, talán még azoknak is, akik nem ásták bele mélyen magukat a bibliai hasonlatok világába. Kimegy a magvető és elkezdi a kendőjébe felkötött magokat szerteszét szórni azon a földön, ahol majd később a termést várja. …
István vértanú halálának történetében vannak, igaz nehezen emészthető, de teljesen természetes dolgok. Olyanok, amiken meg sem lepődünk, hiszen az élet így működik, sajnos. Szerintem tök logikus, hogy a farizeusok, meg a vallásos elit agylobot kap akkor, amikor azzal szembesítik őket, hogy ők ölték meg a Messiást. …
Hadd tanítsak neked egy esti imádságot. Mindenkinek van ilyen, legalábbis azoknak, akiket szüleik, vagy nagyszüleik imádkozni tanítottak. (Ha ilyen fiatal vagy, akkor is érdemes ezt az imát megtanulni.) Nekem is van, és tök jó érzés, hogy a gyermekeim is megtanulhatták. …
Ritkán gondolok bele, hogy ez az év azért is fontos annyira nekünk keresztyéneknek, mert ebben az évben lesz 500 éve annak, hogy a keresztyénség újra kapott egy nagy lendületet, s megpróbált visszatérni ahhoz, amit az Úr Jézus Krisztus élt és tanított. …
Ha nekem szegeznék ezt a kérdést, tutira el kezdenék mentegetőzni, magyarázkodni, valami jól felépített beszédet rögtönözni, menteni azt, ami menthető, ez esetben a saját életemet. Nagy gáz van. Vádolnak, bemártanak, össze-vissza hazudoznak rólam, és a döntő pillanatban megkérdezik: …
Utálom, hogy olyan világban élünk, ahol lépten-nyomon közhelyekbe botlunk és egyik pillanatról a másikra kiismerhetőek leszünk. Utálom, hogy a „világ” (így hívjuk azt a furcsa közeget, amiben élünk), rögtön beskatulyáz (így hívjuk a „leírást” emberbarát módon). …
„Aki mindent csinál, az semmit sem csinál!” Ezt te a legkönnyebben úgy érted meg, hogy felteszed a kérdést: Lehet-e egy fenékkel több lovat megülni? Persze erre mi „lelkipásztorbácsikésnénik” tudjuk a választ: Lehet, ameddig a lovak nem kezdenek széjjel húzni. …
Hány és hány olyan helyzet van az életünkben, amikor szeretnénk jó döntést hozni. Amikor szeretnénk bölcsen és előrelátó módon dönteni, úgy, hogy nem csinálunk semmi hülyeséget. De akármelyik oldalról járjuk körbe a kérdést, érvek és ellenérvek sokasága után …
Nem is tudom. Vagy de! Nem az a csoda, hogy az angyal kiszabadítja a börtönbe vetett apostolokat, hiszen az angyaloktól már megszoktuk az efféle „életmentő missziókat”. Meg amúgy is, a messenger csak viszi a hírt, és teszi, ami a dolga, amit Isten bíz rá. …
Néha csak megállok és csendben figyelem őket. Változtak-e és ha igen, mennyit az évek alatt? Az arcvonásaikat, a mozdulataikat, mindent, amiben felsejlik valami abból, mi régen volt. Nem nosztalgiázni akarok, hanem beazonosítani: kik is ők és mennyi közöm is van hozzájuk? …
Sorozat független vagyok. Nem tudok könnyes szemmel meghatódni „Berényiék” kalandjain, nem jövök izgalomba „Bones” csontjait látva, és valahogy egyik „CSI” sem visz közelebb önmagamhoz, legalábbis az élő énemhez biztosan nem. …
„Akkor, amikor megérted, hogy mit is tett érted Isten, megváltozik a jellemed!” – jaj de sokszor hallottam ezt, és annyira ócska szövegnek tartottam. Talán sejted is miért. Hiszen akkor, amikor széjjelnéztem a világban, akkor szép szavakat, nagy prédikációkat, szép fehér templomokat láttam, de a megváltozott jellemekkel nem nagyon találkoztam. …
„Freedom” van. Nem is akármilyen. Ma már annyira szabad vagy, hogy szinte bármit megtehetsz, megvehetsz, megnézhetsz, kimondhatsz és elhallgathatsz… hogy miért? A válasz megdöbbentően egyszerű. Mert megteheted, mert megtehetjük. …
