Tudjátok úgy van ez, mint amikor a kicsi, elsős, általános iskolás kisfiú szomorúan hazaér az iskolai tanítás után. Édesanyja unszolja, faggatja, hogy mi is az oka az ő fene nagy szomorúságának, míg végre a gyerek kiböki, hogy csúfolják az osztálytársai. Édesanyja tovább faggatja, végül a gyerek azt is elmondja, hogy senki sem a nevén szólítja, hanem mindenki Rambónak hívja. – Nyugodj meg drágaságom – mondja neki édesanyja –  majd holnap bemegyek és megbeszélem ezt az Igazgató nénivel. …

Miért van az, hogy a kutyagumi, ahogy üvegbe kerül és felrakják a polcra, már egyből befőttnek képzeli magát? Ez a költőinek tűnő kérdés valójában nem költői és az a szomorú tapasztalat szülte, amit ma a világban és az egyházban sajnos egyre gyakrabban látunk. Magyarul, hogy a pozíció már egyből értéket szül, ahelyett, hogy olyan kerülne pozícióba, aki önmagában értékes vagy képes értéket teremteni. Mert legyünk őszinték, a kutyaxar akkor is kutyaxar, ha üvegben van és feltettük a polcra. …

Akik elég mélyen beleásták magukat a retro világ retro meséibe, azok biztosan tudják, hogy Máris szomszéd, helyesebben Dr. Máris Márton Ottokár a Mézga család speciális humorú, már-már fanyar és goromba szomszédja. Azt nem tudtam kideríteni, hogy a neve vajon jelzi-e azt, ahogyan Mézgáék őt kezelik, hiszen általában akkor kerül elő, amikor hirtelen segítség kell, és a gyerekek máris rohannak Máris szomszédhoz. …

„A Lélek pedig azonnal kivitte őt a pusztába.” (12.) Minden szónak jelentősége van egy olyan szűkszavú és lényegre törő evangéliumban, mint amilyen a Márk, aki nem ereszti bő lére a sztorikat és akiből – sokak egybehangzó véleménye szerint – mások is előszeretettel dolgoztak. Ez mondjuk olyan, mint az MTI, már amikor nem ideológiai alapon szelektál […]

Ha ez egy műveltségi vetélkedő lenne, akkor szerintem hosszasan lehetne találgatni, hogy a címben szereplő NABU, az most egy afrikai futómadár, esetleg egy dél-indiai ritka törzsi vallás papja, netalán egy régi inka istenség? De ez nem vetélkedő, így találgatni sem kell, a NABU pedig egy gyönyörű mai metafora, amit muszáj értelmeznünk. Mert a NABU az nem más, mint Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Hivatala, aki vagy ami – miután bölcs elnökük kimondta, hogy országában …

Szeretem a könyveimet. Olyan családból jövök, ahol a Mi Atyánkot úgy is mondhattuk volna: „… a mindennapi könyveinket ad meg nékünk ma…”, és megtanultuk: „… egy református értelmiségnek lehet, hogy kenyérre nem jut pénze, de könyvre igen!”. Így van könyv bőségesen, s mindközül mégis a leginkább azokat szeretem, amelyeket egészen különleges céllal és érzéssel veszek a kezembe. …

Ezt a szót nem is ismertem pár évvel ezelőtt, legalábbis abban az értelemben, ahogy manapság használom. A régi indiánkönyvek, amiket éjszakákon át bújtunk a tesóimmal, gyakran használták, arra, amikor a győztes vadász kizsigerelte az elejtett vadat (vagy éppen a zabos indiánok a védtelen telepeseket). Aztán egyszer csak betoppant az életembe ez a szó, mint Rejtőnél a szőke ciklon, s annyi mindent kellett ennek kapcsán átértékelnem. …

Nem, eszünkbe sem jutott Greta Thunberget Szent Johannához hasonlítani, mint ahogyan nem csinálunk kislány vudubabákat sárga Norse Project márkájú kabátba öltöztetve, hogy kicsit megszurkáljuk. Magyarul: sem nem istenítjük, sem nem gyűlöljük ezt a kislányt, de mint jelenséggel azért érdemes foglalkoznunk. Nemcsak azzal, amit mond, hanem azzal is, ahogyan mondja. …

Vészhelyzet! Ismerősek belőle a főszereplők: Carter, Lockhart, Kovac, Pratt, Rasgotra és a mindenkinek szimpatikus Ross doktor. A tizenöt évadot megért amerikai kórházsorozat érdekes karakterei és problémái sokunk szívéhez hozzánőttek, különös emberrajzaival képes volt konkurenciát teremteni a vele – egy ideig – azonos időben futó Bajnokok Ligájának is. 🙂 …