Befőtt

Miért van az, hogy a kutyagumi, ahogy üvegbe kerül és felrakják a polcra, már egyből befőttnek képzeli magát? Ez a költőinek tűnő kérdés valójában nem költői és az a szomorú tapasztalat szülte, amit ma a világban és az egyházban sajnos egyre gyakrabban látunk. Magyarul, hogy a pozíció már egyből értéket szül, ahelyett, hogy olyan kerülne pozícióba, aki önmagában értékes vagy képes értéket teremteni. Mert legyünk őszinték, a kutyaxar akkor is kutyaxar, ha üvegben van és feltettük a polcra. Na persze rögtön jön a kérdés, hogy ki volt az-az eszement, aki képes volt erre, de ez egy másik szösszenet lesz majd akkor, amikor azoknak a felelősségét vitatjuk, akik jelölnek meg választanak. Ma a hatalom van terítéken, helyesebben a hatalom kétféle értelmezése. Mert a farizeusoknak és a vallásos elitnek is van hatalma, meg van Jézusnak is, aminek legfontosabb ismertetőjegye, hogy nem olyan, mint az írástudóké. A farizeusok is tanítanak, de a felhatalmazásuk egészen más, mint a Krisztusé. Ők mindig hivatkoznak valakire vagy valakikre, hiszen ezt mondta ez, és azt mondta az, és így magyarázta egy korábbi tanító. Amikor Jézus megszólal, akkor neki nem kell hivatkozás, lábjegyzet, felhasznált irodalom, még azt sem mondja, hogy így szól az Úr, hanem csak egyszerűen beszél, hiszen Ő az Úr! Milyen az Ő hatalma? Ilyen bizonygatás- és erőlködésmentes, nem izzadságszagú, hanem jó illatú, kedves, végtelenül gyengéd és empatikus. Mert aki a legnagyobb akar lenni köztetek, az legyen a legkisebb, ne csak azt mondja, hogy ő a legkisebb, hanem legyen is az. És aki a leggazdagabb akar lenni köztetek, az legyen a legszegényebb, ne úgy, hogy letagadja amennyije van, hanem tényleg. És alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál, és a másik hasznát is nézzétek. Ez az a hatalom, ami álmélkodásra, elgondolkodásra és megtérésre készteti a világot, a többi csak a már emlegetett kutyaguminak a csomagolása és pozícionálása magasabbnál magasabb polcokra.