Már tele az arckönyvfalam a szokásos október végi kemény kálvinista kirohanásokkal, áthúzott tökök, ki ikszelt koponyák, mert református vagyok, nekem aztán nincs halloween. Meg nem a halált ünneplem, hanem az életet, meg ugye ne engedjük gyermekeinket a boszorkányok és a druidák bűvös fogságába. Ha kigondoltam le is írom: az emberi hülyeség olyan, mint az isteni kegyelem, természeténél fogva határtalan. …
Ha ma azt mondom, hogy áldozat, vagy megpróbálok erről a fogalomról beszélni, akkor az emberek többségének a kriminalisztika tárgyköréből jutnak eszébe esetek. Ki az áldozat? Lássuk. A csinos, fiatal lány sírva panaszolja a rendőrségen, hogy a sarki moziban kilopták a szoknyája zsebéből a pénztárcáját. – És nem vette észre – csodálkozik a rendőrtiszt -, hogy valaki a zsebében kotorászik? – Persze hogy észrevettem – feleli a lány -, de azt hittem, tisztességes szándékai vannak. …
Mit tehet az ember akkor, amikor azt érzi, hogy egy-egy szó már nem fedi le azt, amit egykor régen jelentett? Milyen lehetőségeink vannak akkor, amikor egy fogalom kiüresedik, vagy amikor mi magunk veszítünk el valamit egy-egy fogalommal kapcsolatban? A mai példánk és teológiai gyorstalpalónk főszereplője a nagy evangélikus teológus, Rudolf Otto …
Október 23.-án, nemzeti ünnepünkön az első ami bevillan az Ákos egyik legszebb dalszövege, annak szomorú valóságot festő első pár sora. „Folyton folyik a kampány, zúdul minden felől, jelszó jelszó hátán…” Most vonatkoztassunk el attól, hogy Ákos maga is a kampány, maradjunk az alapjelenség tökéletes leírásánál: ma már minden is kampány. …
Tegnapelőtt megint kevesebbek lettünk egy olyan emberrel, aki magyarként volt képes valami olyat letenni az emberiség asztalára, ami generációk életét és önmagukról alkotott elképzelését formálta eddig is és formálja még át nagyon sokáig. Csíkszentmihályi Mihály azon szerethető és hiteles pszichológusok egyike, aki nem arra tette fel az életét, hogy a saját sérüléseit kezelje, s hogy ezt delegálja át mindenkire. …
„Mind a négy égtáj felől megmérte. Kőfala volt körös-körül, amelynek a hosszúsága is ötszáz, a szélessége is ötszáz könyök volt. Ez választotta el a szent területet a közönségestől.” (20.) Megy az arab férfi – növessze szakállát Allah még sokkal hosszabbra – a sivatagban a feleségével együtt. Az asszony megy legelöl, mögötte meg jó ötven méterrel…
Bámulatos hol tart már a tudomány! Ezt a mondatot, az általam sokat emlegetett és kedvelt Monty Python égette belém kitörölhetetlenül. A Gyalog-galopp filmjük egyik abszolút mellékes és csöppet sem fontos, ámde túlontúl emlékezetes, már-már jelentős, ugyanakkor nem eltúlzandó jelente, amikor a kerekasztal lovagjai királyuk vezetésével lovagolnak valahová és eszmét cserélnek valamiről. …
Egyszer egy férfi berohant a klinikára, ahol az egyik legjobb barátja dolgozott sebészként. Türelmetlenül és nagyon idegesen kérte a főnővért, hogy feltétlenül szóljanak neki, mert halaszthatatlan és azonnali segítségre van szüksége. Nagy nehezen előkerül a barát, bemennek a rendelőbe, s emberünk belekezd. – Te figyelj, tudom, hogy hirtelen, tudom, hogy nehéz lesz elfogadni, de ha tényleg a barátom vagy, akkor most azonnal kasztrálnod kell. …
A mai találóskérdés így hangzik: Mi az, ami az alábbi települések mindegyikében biztosan van? A versenyző helységek: Börvely, Bököny, Pétervásár, Nyírbogárd, Székelykeresztúr. A hosszú és kimerítő találgatásokat megelőzendő elárulom, hogy ezeken a településeken az emberek irónia és humor iránti érzéke kiemelkedően magas. …
Ha Ady Endre nem írta volna le 1905-ben Új versek című kötetének előhangjaként ezt a címnélküli ars poeticát, akkor szerintem ma azt sem tudnánk, hogy Gógot és Magógot eszik-e vagy isszák?! Aki képes túl tenni önnön magát azon az ötleten, hogy Ady Endre szüleiről van szó, habár a jelenlegi EUS szabályozás és gender-lobbi üdvözölné ezt a verziót, az olvasson bele Ezékiel vagy a Jelenések könyvébe. …
Mai történetünk főhőse lehetne akár az a sokat emlegetett ló is, akit Sanyinak hívtak, s akinek a bőrét nem sikerült lenyúzni bicska híján az Indul a bakterház emlékezetes jelenetében. Sanyi ló nyerítése azóta is a fülünkbe cseng, mint ahogyan a vőlegény Sanyi visszafolytott röhögése is, ami akár nyerítésnek is elment volna. Jelenleg a jútyúb videómegosztón …
A legjobb vicceket mindig az élet produkálja, s ha ezt egy pillanatra is elfelejtenénk, akkor jön egy újabb helyzet, ami erre emlékeztet minket. Nem biztos, hogy jogom van ezt a mondást átírni, de a következő példa azt mutatja, hogy ez a zsidó viccekre is igaz. Még 2019-ben a Copa America döntője előtt találkozott Brazília izraeli nagykövete Yossi Shelley az ország elnökével Jair Bolsonaroval. …
Igen, már várható volt, hogy lehúzzuk azt, ami sokakat behúzott, de ilyen ez a popszakma, ne tessék csodálkozni. Szóval van ugye a koreai film és sorozatgyártás, aminek vannak hihetetlenül zseniális és elragadó alkotásai, retinába égő jelenetek, még sokáig a lelkünk felszínén hullámokat verő emberi történetek. …
Az ennek a furcsa COVID előtte-utána helyzetnek a nehézsége, hogy bizonyos dolgok teljesen kikerültek a fókuszunkból, egyes hírek már át sem jönnek a szűrőnkön. Amikor nagyon egy dologra koncentrálunk, akkor szinte minden más értelmét és értékét veszti. Szóval nem sok senkinek tűnt fel a nagyvilág drámai és megdöbbentő történései között, hogy …
Ha már a napokban szóba került Babits intelligenciája, akkor álljon itt újra ő, Jónás szájába adva a mély és fájdalmas felismerést: vétkesek közt cinkos, aki néma. Ma erről a némaságról és cinkosságról lesz szó, ami Isten népének állandó és nagyon is aktuális kísértése. Egy kis sztorival hadd hozzam a problémát testközelbe. …
A napokban járta be a világsajtót a hír, hogy a Moszkvai Nagyszínházban előadás közben leszakadt a díszlet, illetve a díszletnek egy darabja, ami sajnálatos és tragikus módon agyonnyomott egy operaénekest. A legszörnyűbb az egészben az volt, hogy a nézők azt hitték, ez a jelenet is része az előadásnak és csak akkor fogták fel mi is történt valójában, amikor a személyzetből valaki orvosért kiáltott. …
Valamikor az 1920-as évek elején Babits Mihály összetalálkozott Budapest szívében az akkor hirtelen lett híres Szabó Dezsővel. – Olvasta már az új regényemet? – kérdezte Szabó. – Az új regényét? – kérdezett vissza kicsit zavartan Babits. – Igen. Az elsodort falut. Lehetséges, hogy hírét sem hallotta? – csodálkozott az író. – De… igen… persze… csak sok a gondom mostanában, és nem érek rá… Szabó Dezső erre sértett gőggel nézett rá, s a következőképpen fejezte ki nemtetszését: …
Valójában annak is lehetne értelme, hogy a mai napon elmerülünk a bitumen gyártásának rejtelmeiben, elemezhetnénk viszkoelasztikus tulajdonságát, valamint számolgathatnánk aromás és alifás szénhidrogénjeit. Majd a Fraas féle töréspontvizsgálattal megnézhetnénk, hogy mikor is válik a bitumen rideggé, és így szépen lassan meg is érkeznénk ahhoz a felfedezéshez, hogy miért olyan vállalhatatlan minőségűek a bitumennel burkolt utak Közép-Kelet Európában. …
A mai társasjátékunk neve, idomulva más – hasonlóan elmés elnevezésekhez- attractivity, vagyis a lenyűgözés játéka. A cél, ki tudja a másikat, vagy mindenkit a lehető legjobban lenyűgözni és ámulatba ejteni. Ez az a játék, ami Isten népének a legnagyobb kihívást jelenti, mert valójában minket már lenyűgözött az, Aki mindent és mindenkit alkotott. …
Aki most egy jó kis Gilgames elemzős vagy Enuma élis-t ismertetős szösszenetre vágyik, annak csalódást fogok okozni, de legalább akkora teremtő erő van ebben a sztoriban is. Mert történt a napokban, hogy Amy Schumer színésznő és országos barátnője Jennifer Lawrence, aki szintén a nagy komédiások utódja, elmentek „szimpátiatüntetni” az abortuszhoz való jog mellett. …
Egészen 2013-ba ugrunk vissza a következő csöppet sem biblikus jelenetig, de csak azért, hogy egy abszolút biblikus jelenetet hozzunk össze a nem biblikus jelenet felhasználásával. Annak, aki látta a Gru második részét talán nem lesz ismeretlen El Machonak, a híres és hírhedt gonosztevőnek a neve. …
Amikor George Orwell kiadta 1945-ben szatirikus kisregényét, a csöppet sem tündérmesének tűnő Állatfarmot, szerintem nem is sejtette, maximum csak remélte, hogy a könyv és a benne szereplő alapdilemma, ekkora karriert fog befutni. Amikor az állatok elűzik a gazdát és a saját maguk urai lesznek, még nem is sejtik, hogy szépen lassan szivárog be soraik közé, a nagy és szépnek hitt elveik közé a gondolat, miszerint: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél!”. …
Sokan nem gondolnák, de a mai bibliai igénk az egyik legtöbbet idézett és a legtöbbet hallgatott igeverse a Szentírásnak. Illetve csak félig, mivel az eredeti igevers nem sokaknak ismerős, de az, ahogyan bejelentik, ahogyan Samuel L. Jackson elmondja kétszer is az Ezékiel 25:17-t a hét Oszkár jelölést kapott Ponyvaregény című filmben, az valami zseniális. …
Vannak filmek, amiket nem biztos, hogy érdemes végignézni, talán mert annyira hosszúak, vagy csak mert egyszerűen rosszak. Persze ha nincs egyetlen egy ismerősöd sem, aki már látta előtted és a kritikusok is hallgatnak a dolgot illetően, akkor nagyon nehéz helyzetben vagy. Pláne akkor, ha a kérdéses film még a kétezres évek előtti, mert akkor egészen más volt a filmes szakma, mint most. Ilyenkor az-az egy reményed marad, hogy beleolvasol a kis összefoglalóba, aztán vagy tetszik, vagy nem. …
Mindig nehéz, amikor közös filmélménybe próbálok kapaszkodni, pláne, ha csak én láttam a filmet, de a bennem élő kultúrlény reménysége mégiscsak az, hogy nem leszek egyedül e műremek felemlegetésével. A Monty Python angol humorista csapat hihetetlen éleslátással esett neki mindennek, ami még szentnek számított a hetvenes-nyolcvanas évek Angliájában, mindezt azért, hogy kicsit görbe tükröt tartson a társadalom átgondolatlan beidegződéseinek. …
