Gondolom, még emlékszel a Shrek 2 macskajelenetére, amikor az éppen jóképű és sármos Shrek fehér paripán vágtat, hogy megakadályozza Szőke herceg és Fióna mindent eldöntő csókját. Egy hirtelen éles kanyarban Kandúr, az őket üldöző marcona katonák és a menekülő Shrek közé ugrik. A katonák mire Kandúrhoz érnek, már a világ legbeszédesebb, legjámborabb, legédibb macskatekintete néz rájuk vissza, fegyverek lehullnak, szívek ellágyulnak. …
Utálok a sárban tapicskolni, ezért gondoltam hívok egy szakit, aki leburkolja az udvaromat. Rendes fickónak tűnt, rengeteg ötlete volt, de valahogy egyik sem tetszett. A rusztikus kő és márvány nem ment a garázsfeljáróhoz, a bambuszt a kutyám nem csípte, illetve túlságosan is ízlett neki, végül maradtunk a jó szándéknál. Elvileg kitűnő térburkoló anyag, ráadásul bizonyított az idők során, hiszen több ezer éve ezzel kövezik ki a pokolba vezető utat. …
Pál apostol szerint a bűn és a hullám előbb-utóbb egymásra talál. Hiszen a bűnnek vannak következményei, illetve a bűnnek mindig van következménye. Ráadásul mindig ugyanaz a következménye. „Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jak 1:15) Ma amúgy is ilyen napom van, szóval lehetek ünneprontó. …
Megdöbbenve vettem észre, hogy az elmúlt néhány év áhítattermése nélkülözte a Chuck Norris vicceket, de csak eddig, és nem tovább. Aki nem tudná miről is van szó, az nézzen végig egy Chuck Norris filmet, és mindent érteni fog. Azt nem tudom, hogy tudtátok-e, hogy egyszer Chuck Norris egy Big Mac-et kért egy Burger Kingben, és kapott! Vagy azt, hogy nincs is evolúció, csak azon élőlények listája, akiket Chuck Norris életben hagyott. …
Ritkán írjuk le, hogyan is születnek ezek a reggeli áhítatok, szösszenetek, elgondolkodtató, napkezdő ”pársorok”. Ezek azok a kulisszatitkok, amikre néha jobb is, ha nem derül fény. A mai lehet az egyedüli kivétel, hiszen az egész a kulisszatitokról szól. Amit csak a bennfentesek tudnak és ismernek, ami nem is igazán tartozik senki másra, s amit, talán mások meg sem értenének. Szóval ez a ma reggeli ige, éppen kifogóban volt rajtam, lassan két órája meredtem a képernyőre …
I don’t know, hogy megy a póker, vagy megy-e egyáltalán. Tanulságos kis társasjáték, ami rengeteget elárul a játékos személyiségéről, probléma-megoldási módszereiről, vagy éppen nyerési stratégiájáról. Ma nem tartanék részletes póker leckét, csak egy fogalommal szeretném, ha megismerkednénk, ez pedig a Big Blind, vagyis a Nagy Vak. (Így már érted a gyenge angol kezdést…). …
Vannak olyan lélegzetelállító pillanatok, amikor rácsodálkozhatunk az emberi szeretet és önzetlenség nagyságára. Igaz, ritka pillanatok ezek, de azt hiszem már az is csoda, hogy egyáltalán vannak ilyenek. Olvastam egyszer egy bányászról, aki társával egy bányarobbanás után küzdött a túlélésért, valahol a föld mélyén. A mérges gáz szivárgott, de csak egyiküknek volt gázmaszkja, mivel a másik, a robbanás során elvesztette. …
Nem tudom, hogy mennyire ismerős neked az Ábrahám sztori, elég ha annyit megjegyzel, hogy egy közel 100 éves embernek és az alig fiatalabb feleségének gyermeke született, mivel Isten megígérte nekik. A történetet színesíti, hogy mind Ábrahámnál, mind a feleségénél a gyermekáldás esélye megközelítőleg nulla volt. Semmi reményük és esélyük nem volt arra, hogy gyermekük legyen. …
Annyira édes, hogy mindenképpen leírom nektek. Idős öreg nénihez elmegy a háziorvosa. Megvizsgálja, minden fontos gyógyszerét felírja, közben kedvesen elbeszélgetnek. Sok mindenről szó esik szó, de érzi az orvos, hogy a néni kicsit zavarban van. Mielőtt azonban rákérdezhetne a zavarodottság okát, a néni már mondja is. – Drága doktor úr, kérem ne tartson bolondnak, de meg tudná nekem mondani, hogy is hívják azt …
Egy komor őszi napon történt, hogy az érsek a templomban Istent kereste. Jól tudta, hogy nem lakik ott, de jobb ötlete nem volt, s remélte, hogy a komor falak, a tömjén illata vagy a gyertyák fénye majd elhozza neki a várva-várt találkozást. Sokáig térdepelt az oltár előtt, míg egyszer, hirtelen felindulásában elkezdte verni a mellét, a következőt kiabálva: …
Van az úgy, hogy hűtlenek vagyunk. Valami feltör ősemberünkből, nagyon mélyről, ösztönként, ellenállást nem tűrve jön a felszínre. Az emberségünk egyik legmegrázóbb bizonyítéka, hogy képesek vagyunk a hűtlenségre. Nem hinném, hogy itt most csak a férfi – nő párkapcsolatában kellene ezt az egészet értelmezni, hanem sokkal inkább egy korábbi döntésünk és elköteleződésünk iránti hűtlenségről van itt szó. …
Azt mondják, hogy hamar rá lehet arra jönni, ha vizezik a borodat. Persze a szakértők már ízre és zamatra megmondják, hogyha valami nem stimmel a pohárban, de az „egyszerű” fogyasztó meg kell, hogy találja a maga módszerét a vizezés tényének megállapítására. Amúgy nem ma kezdődött ez a nyereségből elkövetett főbenjáró bűn, amióta létezik borban beszolgáltatott adófajta, azóta így próbálnak meg nagyobb nyereséghez jutni azok, akik italt árulnak. …
Délelőtt tíz óra volt, amikor az író befejezte új drámáját. Este még két nehéz jelenete volt hátra. Átírta az éjszakát. Közben legalább tíz feketét főzött magának, és legalább tíz kilométert gyalogolt a szűk szállodaszobában alá s felezve. Most mégis olyan frissnek érezte magát, mintha nem is volna teste, olyan boldognak, mintha megszépült volna az élet, és olyan szabadnak, mintha megszűnt volna lenni a világ. …
Kora ősz volt akkor is, tisztán emlékszem az illatokra, a színekre, a parkra, aminek a közepén leültem kicsit megpihenni a sok gyaloglás után. Van annak is előnye, ha teljesen süket vagy, egészen más pozícióból kezded szemlélni és megfigyelni a világot, kicsit kívülről látsz mindent, s mivel nem hallod a szavakat, ezért inkább értesz a jelekből. Többet mond egy testtartás, egy arcrándulás, mint a kedvesen hízelgő szavak. …
Lehet, hogy neked fel sem tűnik, de én önérzetes keresztyén vagyok, szóval engem azért vérig sértenek Pál apostol szavai. Pökhendi, mint mindig, fellengzős és engem teljesen maga alá gyűr ez a stílus. Még hogy ő nem szégyelli az evangéliumot, kérdezem én – Te szégyelled? – Vagy én szégyellem? Egyáltalán ki szégyelli az evangéliumot? Azért nekünk is van önérzetünk, nemcsak Pál apostolnak. …
Mi van Húsvét után és pünkösd előtt félúton? Nálunk romeltakarítás, sonka újrafelhasználás, tojásmentes övezet. Kölni szag, még napokig mélyre tüdőzve, s újra munka kifulladásig. Lassan indul a gépezet, a jól megszokott napi rutin, te is suliban, vagy ellógva (ejnye-bejnye), tanulva, vagy csak átvegetálva, de jön az ünneptelen életünk. Ez pedig nagyon nincs így rendjén, hiszen minden húsvéti …
Vannak dolgok, amiket nem lehet könyvből megtanulni. Nem tudjuk úgy elsajátítani, hogy valaki csak magyarázza, hanem tapasztalnunk is kell. Ez az, amit manapság olyan sokan elfelejtenek ebben a híres európai társadalomban. Majd megy könyvből, vagy internet elől, majd leülsz elé aztán reméljük sikerül, vagy már nem is reméljük. A világ egy másik szegletében ezzel szemben még létezik olyan, hogy beavatási szertartás. …
Elképzelem, hogy valamiért bekerülök a történelemkönyvekbe, vagy mondjuk valami besztszellerbe, és kapok egyetlen egy mondatot. Nem szólna rólam fejezet, ami hosszasan taglalná a tetteim, az erényeim, a hibáim, ami feltárná az életmotivációim, hanem egyetlen tömör és rövid mondat jelezné, hogy mi is voltam. Mit visznek el belőlem és rólam egy mondat alapján?! Mi marad fenn mindabból, ami én voltam?! …
Népszerű és már-már közhelyes téma, tele vele a fészbuk, meg tele vele az internet, toplistás könyvek foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ma már mindenhonnan az folyik, hogy mindennek az alapja az ember önismerete, innen indul ki minden. Ebben van is igazság, nem is kevés, de ugyanakkor ott van az-az örök feszültség, hogy hol van ennek az egésznek a maximuma, mikor jutok el az önismeretem teljességére, mikor ismerem tökéletesen meg magam, egyáltalán létezik-e ez az állapot?! …
annak az életben visszautasíthatatlan ajánlatok, olyanok, amik csak egyszer találják meg az embert. Egyedi a pillanat, különleges az ajánlat, tudod, hogy nem jön vissza, tudod, hogyha elengeded, akkor valami nagyot hagysz ki. Hogy miért dilemmázol mégis? A feltételes mód miatt. Mert ott van mindig egy „ha”, vagy helyesebben ott van mindig az a „ha”, ami jelzi, hogy a tökéletes ajánlatnak mindig ára és feltétele van. …
Még én is csak tanulom, mit jelent úgy lenni alázatos, hogy nem vagyok alázatoskodó. Mert van különbség a kettő között, az egyszer biztos. Van az a visszataszító, ember- és életidegen alázatoskodás, aminek semmilyen más funkciója nincsen, mint pont azzal lenni a legnagyobb, hogy megpróbál a legkisebb lenni. Pont azzal lesz középpont, hogy megpróbál a háttérbe húzódni. Ismerek ilyeneket és rém gusztustalan szokásnak tartom. …
Nem biztos, hogy mindenkinek egyből érthető lesz minden, mert ma egy olyan világba kacsintunk bele, amiben csak az igazán bennfentesek képesek teljes joggal létezni. Szóval van az úgy, hogy muszáj vagyok (igen, jól gondolod, ez olyan mentegetőzés féle, hogy miért is játszik néha egy felnőtt ember gyerekjátékokkal) kipróbálni milyen játékokkal is játszanak azok a fiatalok, akikkel nap, mint nap együtt vagyok. ….
Most olyan rendhagyó lesz a kezdés, olyan jó református, de legalább őszintén ezt gondolom, még ha nem is lesz erős ez a felütés. A Filippi levél nagy kedvencem, még az sem tudta elvenni tőle a kedvem, hogy anno, teológus korunkban, egy vizsgára ez a levél volt az egyik beugró. Na nem a TV-s társasjáték, hanem a kívülről megtanulandó, amit fel kellett mondani ahhoz, hogy mehess vizsgázni. …
Azon tépelődöm, miért is gondoljuk azt, hogy Istent simán és csont nélkül át lehet verni, figyelmen kívül lehet hagyni, vagy akár rá lehet szedni. Valahogy az a kép jött át róla, hogy vele bármit meg lehet csinálni vagy éppen bármikor félre lehet tenni. Persze nem mindig volt ez így, hiszen, ha néha olvasgattál ószövetséget akkor bizonyára felfedezted benne, hogy Isten akkor még egészen máshogyan cselekedett és viselkedett. …
Régen volt már magyar alter, úgyhogy így a hét első napján hadd merítsek egy pohárnyit az alternatív magyar zene feneketlen kútjából. Kicsit régebbre kell mennünk, egészen addig, míg a Kaukázus (Szalai Éva, Tartós Béke stb) bele nem csapott Teszkó című zseniális slágerébe, s fel nem csendültek a jól ismert sorok: “Ha én parázok bemegyek a teszkóba, Megnézem mennyi mindenem volna, Hogyha lenne pénzem, már csak az kéne …
