Tudom ciki. De igyekszem büszke magyar lenni. Mert néha van mire. Amikor Angliában vagyok, és azt mondom magyar, mindenki mosolyogva „Puskás :)”. A németeknél mindenki azt sikítja felém „Goulashsuppe”, és vannak olyan országok, ahol az ember büszke az állampolgárságára. Aztán olyan helyek is vannak, ahol nem biztos, hogy felvállalnám, melyik ország polgára is vagyok én. …
Na kedves fiatal barátom, gondold csak végig az eddigi életedet. Pergesd csak egymás után azokat a képkockákat, idézd fel életed legszebb élményeit: zöldborsófőzelék köpés asztalra, az első ovis balhé, aztán az ált. suli minden szépsége beleértve a dögunalmas iskolai ünnepélyeket. Szeretném, ha megpróbálnád felidézni mennyi mindent láttál és hallottál az elmúlt időszak alatt. …
Utálok repülni! Nem kell kajánul vigyorogni, ez nem a „gandzsás” élményszintre vonatkozik, hanem egészen egyszerűen a légiközlekedésre. Persze gyönyörű a felhők fölül látni a világot, az ember megérez egy kicsi kis szeletet az örökkévalóságból, látja az …
Fokozzunk: Hír. Jó hír. Legjobb hír. Magyarázzunk: Hír! Olyan ellenőrzött és igaznak bizonyult információ, amely közérdeklődésre tart számot, és amely speciális újságíró szakmai eljárás eredményeként jön létre. Vagyis, ez a speciális újságíró szakmai eljárás nem más, mint az a képesség, hogyan is sminkeljünk át tényeket a saját világunk, a politika, vagy a pénzvilág érdekei szerint. …
Teljesen kész vagyok. Fáradt, nyűgös, kimerült, és amúgy is vége a februárnak, a tavasz pedig erről tudomást sem vesz. Hideg van, az emberek fárasztóak és kiakasztóak, néha azt sem tudom, hogy mit keresek itt. Vagy ott. Lemondok másokról, magamról, ügyekről, és már kedvem és erőm sincs, hogy bármit is másképp csináljak. …
Biztos voltál már úgy, hogy eltervezted mennyi mindent fogsz csinálni, hogy most a dolgaid végére érsz, még azt a pár tételt megtanulod, régi, halogatott dolgaidat rendbe teszed. Aztán egyszer csak azon kaptad magad, hogy elment melletted az idő, nem is tudod igazán mivel telt, megint elszöszmötöltél valamivel …
Ha nem olvastad volna az igét, akkor zanzásítom (ez olyan, mint a kötelező olvasmányok röviden) kicsit: Pál apostol beszél, és csak beszél, és csak beszél, és egy szegény fiú, aki az ablakban ül, ezen elalszik, lezuhan és kampó. Tanulság fiataloknak: …
Vannak filmek, amiket látni kell. Legalábbis nálam vannak ilyenek. Vagy a film egésze, vagy egy alakítás vagy a felvetett dilemma, esetleg a rendező ad okot arra, hogy megnézzünk egy filmet. Persze ilyenkor abba a hibába eshetünk – és én általában beleesek ebbe …
Tudom, még nagyon sok van március 15.-ig, és nincs is talpon a magyar, én akkor is forradalmi hangulatban vagyok. Ebben nagy szerepe volt a munkatársaimmal és barátaimmal (hát igen, ilyen furcsa hely vagyunk, ez a két kategória egybe is eshet …) folytatott beszélgetésnek, ahol azon filóztunk…
Elgondolkodtam. A nem mindennapi csodákat mindig Isten teszi. Persze használja valakinek a kezét, a szívét, az eszét, a tehetségét és még ki tudja mennyi mindent. De a nem mindennapi csodákat mindig Isten teszi. Ezt meg is hagyom neki: …
A történelem úgy beszélt róla, mint az egyik legnagyobb hatású emberről, aki élt ezen a földön. Pedig szinte semmitmondóan kezdte evilági pályafutását. Egy isten háta mögötti kisfaluban született, éppen úgy nevelték, mint minden korabeli gyereket. …
Kedves Gyerekek! Ezen a mai különórán ismerkedjünk meg egy furcsa fogalommal. Ez a fogalom a minőség. Ezt a fogalmat ti nem nagyon ismerhetitek, egyrészt, mert a felnőttvilág sem nagyon ismeri, másrészt, mert mi keresztyének – tisztelet a kivételnek – már egyáltalán nem használjuk. …
Egyszer velem is megesett, hogy megnyírattam a fejemet, és itt nem a szokásos fodrászati beavatkozásra gondolok, hanem arra a ritka és különleges életpillanatra, amikor fogadalmat teszel valahol mélyen legbelül, s ennek kísérőjéül választasz egy külső jelet is magadnak. …
Néha olyan „cikinek” érzem, ahogyan egymást bátorítani próbáljuk. Valaki szenved, valaki fél, valakinek valami sorsdöntő közeleg az életében. Mi melléjük állunk és azt mondjuk: Ne félj! Minden rendben lesz. Nem lesz gáz! Mert helyre jön, mert meggyógyul, mert megváltozik, mert nem is olyan komoly ez a helyzet…
Nem, nem másnapos a webfejlesztő, és köszönöm, én is teljesen jól vagyok. A címet pont így szerettük volna, hátha mindenkinek leesik, hogy mit is akarunk üzenni. A mi köreinkben van egy vicc, amit sajnos itt nem oszthatok meg, de annyi benne a lényeg, hogy a skót fordítva ül fel a lóra. …
Mondd meg mi tudja teljesen felhúzni az agyad, és én megmondom ki vagy. – talán így is át lehet írni a klasszikus mondást, hiszen a legjellemzőbb dolgunk általában az, hogy minek tudunk örülni, vagy éppen mi az, ami felbosszant minket. …
Számtalan előnye van a kiskorúságnak. Minimális felelősség, általában készen kapod a dolgokat, nem kell a nagyok játszmáiban részt venned. Amit eléd tesznek, megeszed, amit kapsz, elteszed, amit mondanak, megcsinálod. …
Egyszer volt egy férfi, aki telefonos ügyintézéssel kereste a kenyerét. Egész álló nap telefonokat kapkodott fel, ügyeket intézett. Egy szép napon beteget jelentett és két hétig ne ment be a munkahelyére. Amikor két hét után megjelent, mindkét fülén hatalmas kötés díszelgett, feldagadt, vörös arcával pedig megdöbbentő látványt nyújtott. …
Az emberi leleményesség nem ismer határokat! Emlékszem mennyire meglepődtem akkor, amikor valahol azt olvastam, hogy a nagyon értékes festményeket úgy lehetett a legjobban elrejteni, ha ráfestettek valami egészen mást. Egy csodálatos kép, egy nagy művész remek alkotása, napok alatt át tudott valami gusztustalan csendéletté változni. …
Furcsa ez a korszak, amiben kicsi kis hazánkban, nekünk élni és – a klasszikust idézve – halni kell. Sok olyan dolog van manapság, amit elég nehéz a jó helyre tenni, különösen is nekem, aki még voltam kisdobos, meg emlékszem egy kicsit „arra” az időszakra. …
Mint a mesében: „… egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű nő, aki hozzáment egy perfekcionista (… olyan valaki, akinek a tenger sem elég sós…) pasihoz. Akármit is csinált, akárhogy kedveskedett neki, a férjének soha semmi nem volt jó és nem volt elég. …
A minap újra belefeledkezhettem gyerekkorom egyik nagy kedvencébe, a gyerekeim követelésére megnéztük a Macskafogó c. örökbecsűt. (Ez nem a Sátánmacskájásnextoneplease, hanem az origi, az utánozhatatlan, a megismételhetetlen…). …
Félelem. Nemcsak a Duracell nyuszikra jellemző tulajdonság. Nemcsak őket bénítja meg, nemcsak őket teszi tehetetlenné, hanem minket is. Félelem mindig és mindenkitől. Erre az alapvető érzésre épül fel mindaz, amit modern kornak hívunk. …
Csak úgy beszélgettünk magunkról, a munkánkról, meg közös szenvedélyünkről: az Egyházról. Próbáltuk érteni, hogy mi is ez az egész, vagy mi kellene, hogy legyen!? Persze aztán amikor szóba jött az a sok minden, ami nem működik, akkor azzal hessegettem el a fenyegető vég rémképét …
Valahogy úgy volt, hogy a disznó meg a tyúk igen jó barátságba került egymással, s együtt voltak mindig, no nem sülve-főve, de lépten-nyomon. A disznó engedte, hogy a tyúk kicsipegesse a neki tetsző falatkákat a moslékból, a tyúk meg hálája jeleként tisztogatta a disznó (mert ugye mangalica volt a szentem) bolyhos szőrét. …
