Szeretem a meséket, talán azért, mert édesanyánk rengeteget mesélt vagy olvasott nekünk, aztán pedig engedte, hogy mi is olvassunk, szinte faljuk a meséket. Persze megvolt annak a sorrendje, hogy melyik mesét vehettük kézbe, hiszen a könnyebb és érthetőbb mesékkel kezdtük, majd egyre mélyebbre és mélyebbre ástuk magunkat ezekben a rejtélyes világokban. …

Te szoktad mondani, hogy tele a világ férfiatlan férfiakkal, olyanokkal, akik kívülről talán még férfinak is tűnnek, de legbelül nagyon nem azok. Gyerekek vagy kisfiúk, akiknek lehet, hogy anyuci, vagy esetleg egy pesztra kell, de semmi esetre sem egy ízig-vérig nő. Te szoktad mondani, hogy az ebben a legrosszabb, hogy ők maguk sem tudják önmagukról, hogy nem a borosta, nem a macsó tekintet és nem a bicepsz teszi csupán a férfit, sőt, talán pont nem ezek a dolgok fontosak. …

Így van ez. Egyesek ilyenek, mások meg nem. Egyesek tanulnak, mások meg nem. Egyesek érzékenyek a világ dolgaira, mások meg nem. Ha van igazi katasztrófa ezen a világon, akkor az-az, hogy mi emberek így gyártunk kategóriákat, egyeseket köreinkbe emelve, másokat meg onnan kizárva. Látott már ilyet az emberiség, amikor ez a fajta különbségtétel emberek millióinak életébe került. …

Néha van az-az érzésem, hogy Isten nem akar benne lenni a kis életsztorijaimban, vagy legalábbis messzire elkerüli azokat a helyzeteket, amiben igazán érezni akarnám a jelenlétét. Ezek azok az esetek, amikor csak „úgy” történnek a dolgok, minden isteni és csodálatos közbeavatkozás nélkül. …

Nem mintha igazat adnék Mr. Darwinnak, de azért elnézve egy-két furcsa emberi szituációt, el szoktam azon gondolkodni, hogy mennyire jól megfér az emberben az állati és az emberi viselkedésforma egyaránt. Sőt! Az ember még nagyobb állatságokra képes, mint bármelyik emlőstársa, vagy bármelyik faj az állatvilágból. …

Kevés dolog van az emberi természetben, amely olyan sokat elárulna annak igazi voltáról, mint a hála, legyen szó magáról az érzésről, vagy akár a kiváltó okról. Ha meg tudod mondani, hogy mi az, ami téged igazán hálássá tesz, akkor szépen lassan el is jutsz önmagad egy mély és nagyon fontos értelmezési szintjére. Mint ahogyan az is sokat elárul egy emberről, hogy tud-e még egyáltalán hálát érezni mások iránt. …

Viharok voltak, vannak és lesznek. Elborzadva figyeltem 2011-ben a légi felvételeket, amelyeket Japánban a Tsunamiról készítettek. A hihetetlen erejű földrengés után a szökőár nekiindult, és szó szerint semmi nem álhatott az útjába. Együtt sodorta a luxushajót a bádogkunyhóval, az autókat a házak előtt álló fákkal …

Ebben a Pál apostolban azt szeretem a legjobban, hogy teljesen önazonos figura, a szavai és a tettei tökéletes összhangban vannak. Persze lehet, hogy ez nem az ő érdeme pusztán, hanem a dolgokat rendező kegyelmes Isten bölcsessége is, de azt látjuk, hogy neki nem kellett azon görcsölnie, hogy amit mondott, írt és tett, az ne lett volna tisztességesen összefésülve. …

Még amikor aktív játékos voltam (na, ne nem kell a legrosszabbra gondolni, nem póker, nem játékgép és semmi illegális 🙂 ) nagy kedvenc volt a Hidden and Dangerous, ami azt hiszem akkori sikerét annak köszönhette, hogy a  …