„Ahogyan éltél, és amiket tettél, aszerint ítéllek el! – így szól az én Uram, az Úr.” (14b.) Bíróságon tárgyalás, kihirdetik az ítéletet, az elítélt nagyon örül, még hálálkodik is a bírónőnek. – Jaj drága bírónő, hálásan köszönöm, sohasem gondoltam volna, hogy ennyivel megúszom, csak öt év, jaj de jó, öt év. A bírónő felnézett a […]

„Így róják ki rátok fajtalankodásotok büntetését, és viselni fogjátok bálványozásotok vétkének következményeit. Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!” (49.) Ezékiel könyvét olvasva bizonyos esetekben muszáj elidőznünk az adott rész fontos fogalmainál, főleg azért, mert egyáltalán nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti alatta, pláne akkor, ha egy-egy modernkori értelmezés is becsúszik a képbe. Amikor […]

Mindig nehéz, amikor közös filmélménybe próbálok kapaszkodni, pláne, ha csak én láttam a filmet, de a bennem élő kultúrlény reménysége mégiscsak az, hogy nem leszek egyedül e műremek felemlegetésével. A Monty Python angol humorista csapat hihetetlen éleslátással esett neki mindennek, ami még szentnek számított a hetvenes-nyolcvanas évek Angliájában, mindezt azért, hogy kicsit görbe tükröt tartson a társadalom átgondolatlan beidegződéseinek. …

„Olyan szeretők iránt gerjedt vágyra, akiknek a teste feltüzelve olyan, mint a szamaraké, és akkora a hímtagjuk, akár a lovaké.” (20.) Mielőtt kiakadsz, szerintem ebből a szakaszból ez még egy szalonképesebb igevers, de az is csábító volt, hogy a szűzies kebeltapogatást emeljem ki, ahol nem a tapogatás a szűzies, hanem a kebel, amit illetéktelen kezek […]

Ha van édesség, amit utálok, akkor az a dianás cukorka, ami ugye sósborszesz töltelék egy kis csokiba forgatva. A sósborszesz pedig – annak, aki nem tudná – finomszesz, víz, konyhasó, etil-acetát és némi mentolkristály kotyvasztásával készül. Állítólag az eredeti csúcsmagyar terméket, amit Brázay Kálmán jegyzett, még Kossuth apánk is ízlelte, ezzel feledtetve az emigráció kínjait. …

„A szent dolgokat semmibe vetted, és szombatjaimat meggyaláztad.” (8.) Azért tiszáninneni református lelkészként, amikor az ember ilyen magas labdát kap a Jó Istentől, hogy a napi igében írhatna arról is, hogy milyen az, amiről Ezékiel elborzadva ír, miszerint „volt, aki a más feleségével követett el fajtalanságokat”, akkor még alázatosabban és még több imádsággal kell hozzáfognunk […]

Még 2016-ban kavart némi porfelhőt pár napig egy az Imgur képmegosztó honlapra feltöltött fotó, amin egy cuki kacagó kisgyerek látható, feltehetően az anyukájával és az apukájával, akik játszanak vele, ezzel tetézve a családi idillt. Ugyanakkor – és ez volt az első reakció az esetek többségében – ha hirtelen nézünk a képre, vagy tekintetünkkel felületesen …

„Mert megvolt a próbatétel, de mit érünk vele?” (18a.) Megint az derül ki, hogy mennyire retro vagyok, de én még emlékszem arra, amikor – akár az online akár az offline világ parfümériáiban – jelentős árkedvezménnyel lehetett megvenni azokat a parfümöket, amik teszterként éltek túl hónapról-hónapra a valós vagy virtuális polcokon. Vagyis minden márka minden illatából […]

„Te meg, emberfia, sóhajtozz! Meggörnyedt derékkal, keservesen sóhajtozz a szemük láttára!” (11.) Ki a próféta? Az, aki nyilvánosan beszél, hírül ad, kimond és kijelent valamit. Na de kérem „itten jön az anyja neve”, ahogy az ispán döbröginek mondja, vagyis tessenek figyelni. A próféta nem a magáét mondja, hanem mindig az Istenét. Nem számít, hogy ki […]