„János így válaszolt: „Semmit sem szerezhet az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.” (27.)
Nézem a kiskamasz fiam haverjait, mert ugye egy csapatban játszanak, és csak összetartja őket a csapatszellem vagy mi, de bárcsak ne tartaná. Vagy esetleg ne így, mert néha kiakasztó az, hogy mennyi mindent képesek megtenni a népszerűség érdekében. Most éppen ökörködnek, de persze úgy, hogy közben rombolnak, sértenek és bántanak, talán nem is tudják, hogy a szavaik, a hangsúlyaik nélkülöznek minden tapintatot és odafigyelést. Persze kitől is tanulnának ilyesmiket, egy ilyen világban. A fiam is ott van, ő is „csak” nézi őket, látom rajta, hogy szeretne teljesen közéjük tartozni, de mégsem akar így, meg ilyen áron. Féltem ettől az egésztől, hiszen olyan jólelkű gyerek, és nem akarom, hogy alkut kössön. Ma rá is kérdezett, hogy mi a különbség a popular és a famous között, mert nem nagyon érti. Próbáltam neki elmagyarázni, a haverjaitól látott példával, hogy nem mindegy mitől vagy híres, meg az, hogy miért is vagy népszerű. Azt hiszem értette. Ha nagyobb lesz, akkor odatolom majd az orra elé a Keresztelő Jánosos történetet, s ebből ezt a mondatot: „Semmit sem szerezhet az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.” Van olyan, aki népszerű, mert olyasmit csinál, amire vevők az emberek, persze ennek aztán nem is nagyon van határa, hiszen az egész arról szól, hogyan is tudja kiszolgálni a közízlést. Így szed rá nagyon sok embert és persze önmagát is, hiszen a népszerűsége azt jelzi, hogy ő már valaki, ezért jönnek hozzá annyian, így egyre többre és egyre nagyobbra vágyik. Azok, akikre igazán szüksége van az embereknek, azok nem így népszerűek, hiszen amijük van, azt felülről, egyenesen az Istentől kapják. Jézus Krisztus vagy Keresztelő János tömegei nem azért mennek hozzájuk, mert annyira népszerű a személy, aki beszél nekik és tanítja őket, hanem azért, mert ők hatalmat kaptak az Istentől. Ez a hatalom nemcsak csalogatni és hívogatni tud, hanem megtartani is.
