Elkövettem azt az óriási hibát, hogy megnéztem újra egy híradót. Őrület, hogy egyesek azt gondolják, csak azért, mert valamit tényszerűen közlünk, attól az igazsággá lesz. Hadd magyarázzam ezt a kedvencemmel: 100 nő dolgozott egy gyárban hat hónapig, miközben két férfi biztonsági őr vigyázott rájuk. …

Először! Ebben a szóban annyi minden benne van, minden, amiért talán érdemes embernek lenni és maradni. Amikor először érzed a tavasz illatát, és reményt kapsz, éledsz, végre lerázhatod a téli fásultságot. Amikor először lát a kisgyermek havat és nem tudja hova tenni, mi is az a furcsa …

Kik is ezek a keresztyének? Vagy keresztények? Még a nevünket sem tudjuk helyesen használni, s talán mi magunk is gondba vagyunk azzal, hogy kik is vagyunk valójában. Még mindig van olyan, aki azt gondolja, hogy az elnevezésnek köze van a kereszthez, mert így mi lehetünk a kereszt vallása. …

Ki vagyok én, hogy ne azt tegyem, amire egyszer a Nagy Alkotó megalkotott engem? Ki vagyok én, hogy a szememmel, melyet arra kaptam, hogy lássak – mélyére a természetnek, az ember szíveknek, az élethelyzeteknek – csak bámulok és nézek, meredten előre. …

! ó! ió! ció! áció! náció ! ináció ! mináció ! imináció ! rimináció ! krimináció ! zkrimináció ! szkrimináció ! iszkrimináció ! diszkrimináció ! Vagyis a különböző dolgok közötti különbségtétel lehetősége. Mert életünk kis és nagy dolgai között válogatunk. …

Ahogy egy kedves öngyilkos merénylő ismerősöm mondta egyszer: Minden az időzítésen múlik! Aztán pontosan ez lett a veszte, igaz, nem pont így tervezte, mivel csak az ő veszte lett. Morbid. Tudom. De ennél van még „morbidabb”, már ha lehet ilyen kategóriákat felállítani. …

Van zsebpénzed? Vagy megtakarításod? Bármi, amit félretettél magadnak egy nagy vagy egy icike-picike cél elérése érdekében? Vagy egy jó falat, amit megmentettél a lakoma végére. Egy film, amivel még vársz, hogy a lehető legjobb pillanatban nézd meg. …

Nem számít honnan jöttél. Nem számít, mennyi hibát és szörnyűséget halmoztál már fel eddig. Nem számít az, amit elrontottál, s nem számít, ami helyrehozhatatlannak tűnik az életedben. Nem számít, hogyan is tekintesz magadra, mekkora „lúzernak” tartod magad. …

Egy Krisztus nélküli világban nem a tények számítanak, hanem a hírek. Nincs elég karakterem ezt lefordítani, úgyhogy kapaszkodj. Csak úgy tőmondatokban. H1N1. Emlékszel? Pestisjárvány méretű pusztítás, reszkessetek, oltsatok…