Mint a mesében: „… egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű nő, aki hozzáment egy perfekcionista (… olyan valaki, akinek a tenger sem elég sós…) pasihoz. Akármit is csinált, akárhogy kedveskedett neki, a férjének soha semmi nem volt jó és nem volt elég. …

A minap újra belefeledkezhettem gyerekkorom egyik nagy kedvencébe, a gyerekeim követelésére megnéztük a Macskafogó c. örökbecsűt. (Ez nem a Sátánmacskájásnextoneplease, hanem az origi, az utánozhatatlan, a megismételhetetlen…). …

Félelem. Nemcsak a Duracell nyuszikra jellemző tulajdonság. Nemcsak őket bénítja meg, nemcsak őket teszi tehetetlenné, hanem minket is. Félelem mindig és mindenkitől. Erre az alapvető érzésre épül fel mindaz, amit modern kornak hívunk. …

Csak úgy beszélgettünk magunkról, a munkánkról, meg közös szenvedélyünkről: az Egyházról. Próbáltuk érteni, hogy mi is ez az egész, vagy mi kellene, hogy legyen!? Persze aztán amikor szóba jött az a sok minden, ami nem működik, akkor azzal hessegettem el a fenyegető vég rémképét …

Valahogy úgy volt, hogy a disznó meg a tyúk igen jó barátságba került egymással, s együtt voltak mindig, no nem sülve-főve, de lépten-nyomon. A disznó engedte, hogy a tyúk kicsipegesse a neki tetsző falatkákat a moslékból, a tyúk meg hálája jeleként tisztogatta a disznó (mert ugye mangalica volt a szentem) bolyhos szőrét. …

Azoknak, akiknek szenvedélye a főzés, tudják nagyon jól, hogy igazán jót, magas minőségű ételt, csak hasonlóan magas minőségű alapanyagból lehet csinálni. Kóstolj csak meg egyszer úgy hamburgert, hogy nem a „mekis” gyorsfagyasztott vackot eszed, hanem friss húspogácsából és házilag frissen sütött zsemléből rakod össze álmaid burgerét. …

Riporter: Neked mi jut eszedbe arról a szóról, hogy „kell”? Fiatal: Nekem aztán mondhatjátok, hogy kell! Ha van szó, amit utálok ezen a világon az pont ez a kell! Hányszor hallottam, ahogy mindenki azt gondolja: tudja nekem mi kell! Ötletek, javaslatok: csináld ezt, csináld azt. Nem kellene esetleg? Vagy a legdurvább: …

Születésem óta sánta vagyok. Vagyis, amióta megszülettem van valamim, ami nem egészen úgy működik, ahogy kellene. Kellene! Nesze neked esélyegyenlőség, mehetek én is az ombudsmanhoz. Pedig ez a kellene, akármilyen fájó kimondani, de kellene ahhoz, hogy végre el tudjam magamat helyezni ebben a világban. …

Talán ismerős az irodalmi örökbecsű: tubíornattubí, avagy lenni vagy nem lenni… pedig a létezés önmagában nem kérdés, hiszen ha olvasod ezeket a sorokat, akkor létezel (ha nem olvasod, és valami mást csinálsz, vagy semmit sem csinálsz …