„Az ember lelke az Úrtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét.” (27.) Van az emberben valami, ami semmilyen más teremtményben nincsen ebben a formában jelen. Ezt azért is nehéz és félelmetes így kimondani, mert ehhez képest döbbenetes annak a megtapasztalása, hogy egy kutya mennyire hűséges tud lenni, az ember pedig mondjuk mennyire hűtlen. Nem […]

„Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.” (11.) Az értelem tesz hosszútűrővé vagy még „fordításosabb-fordításban” azt, hogy mennyire vagy okos és értelmes azt a türelmeden lehet lemérni. Wétöminit, ahogy a nagyon művelt magyar politikus brüsszelben mondaná… azt meg ugye, hogy? Mi köze van az indulatnak, vagyis a türelemnek ahhoz, hogy mit tudok […]

„A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat.” (18.) Van olyan, hogy nem tudunk megegyezni, mindkettőnknek úgy tűnik igaza van, erős érvek vagy erős indulatok és nem megy a meggyőzés sehogyan sem. Mondjuk egy házasságban. Vagy egy szülő-gyerek kapcsolatban. Munkahelyi körülmények között. Pont úgy akaszkodunk egymásba szellemi és lelki értelemben, mint akik küzdenek, bírkóznak […]

„Nem való megbírságolni az igaz embert, és megverni az elöljárót, ha becsületes.” (26.) Mielőtt valakinek felcsillanna a szeme, hogy íme itt van a Szentírásban, hogy a nem becsületes elöljárót meg lehet püfölni, inkább nézzünk ennél mélyebbre. Mert amúgy ez alapján az ige alapján persze meg lehet, sőt, a Ludas Matyi tanúsága szerint még ige sem […]

„Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.” (18.) Azért fontos különbséget tenni az önbizalom és az arrogancia között, mert az utóbbi egy biztos jele a közelgő összeomlásnak. Isten azt mondja, hogy az összeomlást gőg előzi meg, és az itt szereplő szót szerencsésebb az arroganciával visszaadni. Mert az önbizalom egy valós teljesítményre és önismeretre […]

„A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár.” (21.) A szemfülesek és eléggé műveltek rögtön felkapták a fejüket, hiszen a cím ismerős, csak mégsem. Clive Staples Lewis önéletrajza azt a címet kapta, hogy „Az öröm vonzásában”, mert ami őt megfogta és keresztyénné formálta és ami szerinte a keresztyénség legfőbb ismertetőjegye kellene […]

„Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást.” (10.) Sok dolog van, amit már nem gyakorlunk az egyházban (természetesen a valósággal való bármilyen egyezés a puszta véletlen műve és e sorok szerzője nem gondolt konkrét egyházra pláne nem a Református Egyházra) a korrektségen, az igazmondáson, a szereteten […]

„Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.” (31.) Szeretőm van. Egy másik nő az EGY helyett. Eljárok, „csakbeszélgetünk” aztán meg nemcsak. Érzelmi, értelmi, fizikai vonzalom és kapcsolat. Ez pedig arról is beszél, hogy az, aki az Egy kellene legyen, az már nem az egyedüli és nem a kizárólagos. Vagyis […]

„Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz.” (20.) Biztos megvan a három japán makákó, akik egymás mellett ülve eltakarják a szemük, a fülük és a szájuk. Amikor a nikói Tosugu templom megnyitotta kapuit a hívő nagyközönség előtt a 17. század közepén, akkor a templomba betérők ámulattal gyönyörködhettek Hidari Dzsingoro csodálatos metszeteiben, […]