Ha megnézzük mit is jelentett az alapszó, mielőtt átalakítottam volna, akkor a következőt  találjuk: “Bojkottálni: Összehangoltan megszakít egy kapcsolatot a nyomásgyakorlás eszközeként. Teljesen vagy részlegesen visszautasítja az együttműködést egy országgal, közösséggel, vállalattal, szervezettel, csoporttal vagy egy személlyel. Egy kifogásolt fennálló feltétel miatt nem vesz igénybe egy szolgáltatást, nem kereskedik vele, nem működik együtt vele, majd ezt a korlátozást a követelt feltételek teljesítése esetén megszünteti.”…

Mostanában nincs is annál népszerűbb téma, hogy kinek mihez van joga és mihez nincs, mindezt minimális tényszerűséggel, balra-jobbra torzítva, meg jogvédve, meg ítélkezve, olyan jó kis magyar népszokás szerint. Mert ugye van, aki megmondja, hogy mi az alapvető emberi jog és mi nem. Migrálni és népvándorolni, egyik országból a másikba menni nem alapvető emberi jog. …

„Bízd azt reám, majd szétválasztom én. / A szó tiéd, a fegyver az enyém. / Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem. / Ninive nem él örökké. A tök sem, / s Jónás sem. Eljön az ideje még, / születni fognak újabb Ninivék / és jönnek új Jónások, mint e töknek / magvaiból új indák cseperednek, / s negyven nap, negyven év, vagy ezer-annyi, / az én szájamban ugyanazt jelenti.” …

Kezdhetném egy gyors találóskérdéssel is, mondjuk azzal, hogy mi lesz akkor, amikor egy 39 és fél fokos testhőmérsékletű ember megpuszilja a párját? Pontosan, jól tudjátok: lázadás. Mert, ha ragályos, márpedig az, akkor egyik emberről terjed át a másikra, míg mindenkit meg nem fertőz. Persze mindenki tudja, hogy a láz nem terjed, hiszen az csak tünet, hanem az alapbetegség az, ami az átragasztás után képes lázat okozni. …

Azt hiszem egyszer Jordan Brent Peterson (nálunk annyira még nincsen hájpolva, de egy nagyon értelmes kanadai pszichológus) mondta azt, hogy „A nagy hazugsághoz előbb kis hazugságra van szükség”. Most nem írom meg a hazugság dinamikája című esszé sorozatom első és mindent eldöntő darabját, de igazat kell adjak neki, mind szakmai, mind magánéleti vonalon. …

Az elkövetkezendő kb. fél év mém áradata fog még X-Faktor Mirjam és Gáspár Laci kis purpárléjáról szólni. Ha valaki lemaradt az amúgy is egyre gyengébben teljesítő ertéel amúgy is mélyebbre már nem süllyeszthető műsoráról, akkor az X-faktor jelen szériájában volt egy hölgy, aki úgy harangozta be magát, hogy ő már énekes. Lemezt hozott a zsűrinek ajándékba, aztán sikerült neki egy olyan produkciót letolnia, aminek a végére aztán volt szópárbaj, mikrofon hajigálás …

Néha csak úgy ott ragadok a Diszkoveri csatorna valamelyik műsora előtt, mert vannak igazán értelmes és érdekes programok. Aztán persze az ember bealszik valamelyik már jóval unalmasabb műsoron és meglepődve ébred fel és ébred rá arra, hogy az emberi hülyeség nem ismer határokat. Konkrétan a “Csupasz túlélők XL” című műsorra ébredtem, ami valami éld túl afrikát reality, ahol amerikai átlagpolgárok próbálnak pucéran ősembert játszani. …

Megy a nyuszika az erdőben hangos siránkozással: – Jaj, jaj nincsen pénzem, nincsen pénzem… Találkozik az útja során a lombbal. Neki is hangosan jajveszékel: – Jaj nincs pénzem, nincs pénzem… – Ejnye nyuszika, ne keseredj el, majd én adok neked pénzt. – mondja lomb. Azzal ad is neki egy nagy rakás pénzt. Nyuszika nagyon megörül ennek, s a siránkozást abbahagyva, jókedvűen ugra-bugrál az erdőben. …

Amikor Isten a vezetőnk, amikor Ő az, aki irányítja az életünket (vagy ezt fantáziáljuk, vágyjuk etc.) akkor nagyon nehéz belőni az emberi szerepek és feladatok értelmét. Mert ugye, ha engem egy ilyen erő és hatalom vezet, akkor ugyan mi szükségünk van bármilyen emberi véleményre, tanácsra esetleg közreműködésre?! Érdekes ez a sztori, amikor is Mózesék elindulnak az ígéret földje felé a pusztában, a felhő vezeti őket, de Mózes mégis győzködi a sógorát, hogy …