A napokban sok helyről érkezett a kérdés, hogy vajon tényleg kell-e keresztyénként mindig reflektálni a világ történéseire, miért nem marad az egyház a templomban, meg amúgy is, tessék mindig mindenkit szeretni. Nos, hadd álljunk meg itt kicsinykét és nézzük meg azt, hogy miért is vagyunk ezen a világon, mi, akik elfogadtuk Istennek Jézus Krisztusban felkínált ajándékát, akik engedtünk a királyi menyegző meghívásának, akik szabad akaratunkból követjük Krisztust. …

Szépen lassan elül a medve őrület a Kárpát medencében, már nem szaladgálnak Magyarország szerte kedves macik, s nem eszik meg az Erdélyben kiránduló kisiskolásokat sem (mint ahogyan azt egy hisztis anyuka bizonygatta a gyerekének az Erdélyi kirándulás előtt). Arról megoszlanak a szakértői vélemények, hogy most akkor mennyire is veszélyes és melyik medve, de annyi biztos, hogy ha netalán mégis találkozunk eggyel, akkor nem érdemes tesztelni ki a jobb. …

Mivel tegnap megszóltak az idegen nevek kiejtés szerinti átírása miatt, így ma is hasonló módon próbálok érvényt szerezni a magyar helyesírás ezen kis szegmensének. A többi helyesírási hibától pedig kéretik eltekinteni mindenkinek. Mint ahogy tegnap sem volt cél pejoratívkodni senki nevével, így ma is fel kell hívjam a figyelmet arra, hogy a címben szereplő személy nem kicsike, sőt, nagy és tiszteletreméltó. …

Én úgy működöm, hogy addig nem nyilatkozom valamiről, amíg meg nem bizonyosodom annak igazság és valóságtartamáról, ezért egészen addig nem voltam hajlandó a csapból is folyó szardzsentini jelentéssel foglalkozni, míg el nem jutottam odáig, hogy elolvassam az egészet. Mert tetszik, nem tetszik, nekünk Szentírást olvasó embereknek foglalkoznunk kell azzal is amiben élünk, hiszen Isten ebben a világban hívott el minket szolgálatra. …

Azt hiszem az a név, hogy Sharbat Gula (nem is gondoltad volna, hogy ez egy név) csak azoknak mond valamit, akik rendszeres és lelkes olvasói a National Geographic-nak. De talán nem is a név a lényeg, hanem az a szempár, ami az 1985 júniusi címlapra került. A fotós egy menekült táborban lencsevégre kapott egy piros csadorba öltözött lányt, akinek csodaszép, tiszta, türkiz szempárja szinte védjegye lett a NatGeo lapnak. …

A jogász diák éppen a záróvizsgájára igyekszik, amire a még érvényben lévő buli és fesztiválszezon miatt semmit sem tanult. Annyi vér azért van neki al- és odafent, hogy meg is mondja a professzornak, hogy mi a helyzet. – Professzor úr, én nem tudtam tanulni, de a diploma pedig már nagyon kellene, csak ez az egy vizsga választ el tőle. …

Talán már egyszer értekeztünk arról, hogy C.S.Lewis milyen zseniális módon írta meg az egyik legfontosabb hitvédő művét, amelyben kicsit alulnézetből, az ember kísérthetősége és esendősége oldaláról láttatja a hit és keresztyénség alapkérdéseit. A keret egy sokat próbált öreg ördög tanácsai fiatalabb társának, akinek feltett szándéka, hogy a gondjaira bízott fiatalembert eltérítse abbéli szándékától, hogy rendes, tisztességes és jó legyen. …

z egyik kedvenc kimondhatatlan nevű (vagy kimondhatatlan nevű kedvenc, és így akkor nem a névre, hanem a személyiségre fókuszálunk) tévés szakácsom egyik szuper kis könyve sokáig érintetlenül hevert a polcon, mígnem a napokban újra felfedeztem magamnak. A könyv Hugh Fearnley-Whittingstall: Három jó dolog a tányéron örökbecsűje, ami azt az egyszerű rendezési elvet követi, hogy …

„Mekkora bálvány, előtte az állvány, fogja a mikrofonját…” énekelte régen s énekli azóta is a Tankcsapda, üvöltöttük lelkesen minden koncerten, s üvöltjük azóta is. Azért szerettük és szeretjük, mert volt bennük valami megnyerő őszinteség, kimondtak olyat is, amit más nem vagy nem így. Most nem kezdek bele szorgos műelemzésbe, nem próbálom megmagyarázni mire is gondolhatott a költő, egyszerűen csak elmondom én mire gondoltam. …