Induljunk ki abból, hogy aki mindent csinál, az valójában semmit sem csinál, aki mindenben jó akar lenni, az előbb utóbb semmiben sem lesz az. Igen. Tudom, hogy vannak kivételek meg zsenik, meg „jajneáltalánosítsunkmármegint”, de mégis ez a szomorú tapasztalat. Sokféle példát hozhatnék, de maradjunk csak a saját házunk táján, megannyi feladat és szerep, mindben teljesíteni, mindben helytállni. …

Most egy hosszabb belső monológ idevágó részlete következik, amiben a dohányzók és nemdohányzók jogai, az állami dohánymonopólium és egy nagyon férfias szokás elemzése is helyet kaphat (na). Na. Mert ugye akkor, amikor visszapörgeted az idő kerekét és megnézed, hogy a történelem jelentős személyiségei közül ki is hódolt eme szenvedélynek, akkor igazán szép kis listát kapsz. J.R.R.Tolkien, A.A.Milne, Rudyard Kipling…

„Az emberiségnek szüksége van igazságra, de bizonyos, hogy még nagyobb szüksége van hazugságra, amely hízeleg neki, vigasztalja és végtelenül reményeket kelt benne. Hazugság nélkül az emberiség elpusztulna kétségbeesésében és szomorúságában.” Anatole France, amikor ezeket a sorokat leírta, már tele volt azzal a keserűséggel, ami Alfred Dreyfus francia katonatiszt pere és elítélése kapcsán nemcsak őt, hanem kora minden gondolkodóját foglalkoztatta. …

Mink mán nem nagyon emlékszünk erre, de ha saját élmény nincs is, tv-ben biztosan láttunk ilyet. Illetve olyat. Mondjuk amikor nagy koreai diktátorok álmosan állnak egy dísztribünön és azt nézik, hogy az ország harci erejének színe-java hogyan grasszál el az emelvény előtt. Ez a katonai erődemonstráció, amikor minden felvonultatnak, amit csak lehet, ezzel is jelezve a szerető nép számára, hogy az erő és a hatalom, amit a vezér képvisel, kikezdhetetlen és megdönthetetlen. …

Lehet, hogy csak az én fülem érzékenyebb rá, de mintha mostanában a politikai elit magáénak érezne olyan szavakat, amiket korábban nem ebben a szövegkörnyezetben lehetett hallani. Ilyen például a jóakaratú ember vagy jóakaratú emberek, többször hallottam a napokban ezt a szót olyan emberek szájából, akik ezzel próbálták szimpatizánsaikat egy számukra fontos kategóriába tömöríteni. …

Biztos vagyok benne, hogy majdnem mindenkinek ismerős lehet a cím, hiszen van egy ilyen – némely szolgáltató kínálatában fellelhető – kanadai tv társaság, de mi most nem őket szeretnénk népszerűsíteni. A címben egy nagyon kedves úriembernek a neve van rövidítve elrejtve, aki a 18 század végén alkotott nagyot az oryktognózia terén. Carl Friedrich Christian Mohs alkotta meg a róla elnevezett skálát, amit az ásványok karcolási keménységének a jellemzésére használhatunk. …

Nem biztos, hogy kerülhetsz ilyen helyzetbe, de ha igen, akkor tanulságos lehet, hogyan ne nyugtasd meg a másikat. Késő éjszaka a fiatal menyecske átmegy a falu másik végébe az édesanyjához. Bekopogtat, édesanyja beengedi, a lány pedig hangos sírásra fakad. – Mi baj életem, miért sírsz lányom?  – kérdezi döbbenten az édesanya. – Jaj, anyám azon sírok, hogy a János eddig olyan jó férj volt, de délután vitatkoztunk, aztán ő idegesen elrohant, s azóta nem láttam. …

Zakariás soron következő látomása elsőre olyannak tűnik nekem, mintha szegény Jeffrey Jacob Abrams életművének egy gyors kivonatát szeretnénk egy nájngeg mémbe belesűríteni. Ez az egész kép, a lebegő tekerccsel, a vékába rejtett asszonnyal, majd a gólyaszárnyú repkedő lányokkal olyan, mintha a westworld, a lost és a mission impossible jelenne meg egyszerre a vásznon. …

Kevés dolog van, ami ki tud hozni a béketűrésből, és még kevesebb dolog van, ami akár a tettlegességig eljuttathat, de azt hiszem, s talán ezzel nem leszek egyedül, amikor a szeretteimet bántják, akkor nehéz nyugodt maradni. Mindig is tudtam, hogy el fog jönni az a pillanat, amikor szembe kell nézni azzal, hogy azok, akiket szeretek, ilyen-olyan sérelmeket szenvednek. …