Tök őszintén? Na, jó, legyen! Amikor elolvastam ezt a bibliai szakaszt arra gondoltam: Jaj, ne már. Ebből bármi értelmeset kihozni lehetetlen. Nevek, meg hadseregstruktúra, meg zsidó közigazgatás, a magyart sem értem, hát még egy több ezer éves zsidót. A szöveg felsorolja hogyan szervezte igazi országgá Salamon a Dávidtól megörökölt királyságot, ki mit igazgatott, meg rendezgetett, meg politikai házasságok, meg ki tudja még mi. …

Ma arról az egészen icike-picike zabszemről lesz szó, ami sok mindenről híres lehetne. Híres lehetne arról, hogy micsoda nemes és nemzetes paripákat tápláltak vele, vagy valamelyik alfajával. Izmos versenylovak, robosztus sörösök, s ha már itt tartunk, kultúrnépek nem adják a lovak elé e nemes növényt, hanem a marhák elé teszik, mert ugye sört főznek belőle! 🙂 …

Kicsit elmélyítve a magyar mélynyomort, főleg szellemi és ideológiai síkon, hadd tegyem közzé azt a pár sort, amit sikerült elcsípnem egy kamaszbeszélgetésből. A helyszín a ködös Albion, avagy a szmogos Borsod, a beszélgetés részvevői Egyeske és Ketteske, két borúlátó, ámde cigijéből még az életnél is nagyobbakat szívó kamasz fiú. …

Skóciában zord az élet! Kastélyomban zordan élek. Zord dudaszóra táncolok, Az igazi férfi én vagyok! Az igazi férfi dudán játszik,Vörös szakálla messzire látszik, Az igazi férfi mindig zord, Az igazi férfi szoknyát hord! Skóciában zord a táj. Zordan legel a birkanyáj. Zord lovagokkal harcolok, az igazi férfi én vagyok! Az igazi férfi dudán játszik,Vörös szakálla messzire látszik, Az igazi férfi mindig zord, Az igazi férfi szoknyát hord! …

Lingvisztikai szempontból is novum lesz ez a kis ma reggeli nekifutásunk az igének. Na, kezdem elölről, azt akartam írni, hogy először bebizonyítom, hogy tudtok héberül, aztán pedig azt is, hogy nem. Tiszta teológia, ott rendszeresen megcsinálták velünk. Szokjad! Hátha pap lesz belőled is! 🙂 Mint az egyszeri székely ember, aki nyelvet tanulni indult. …

Nem is tudom, hogy maradt ki eddig a Fapuma, azaz az Üvegtigris a példák és hasonlatok sorából. Persze én elfogult vagyok Rudolf Péterrel kapcsolatban, de az tagadhatatlan, hogy az első Üvegtigris sok kellemes percet okozott azoknak, akik mertek a magyar valósággal mást is kezdeni, s a panaszáradat helyett jót nevetni azon. …

Csak ülök, és nézek ki a fejemből, fel sem fogom, mi zajlik körülöttem, átlagos esti hangulat, a hullafáradt melós esete, talán még valami könyv a kezemben, lassan sikerül elszenderedni. A távolból még egy kocsi ajtajának csapódása próbál bezavarni a végső elmerülés előtt, még egy-két zaj a Tv-ből, szófoszlányok. Lányok hangján furcsa szavak: „… szeretek nőies lenni, szeretek csinos lenni, szeretek a legcsinosabb lenni…”. …

Amikor hirtelen két dolog komolyan egymásnak ellentmond, mondjuk két vélemény, vagy két hit, vagy esetleg a hit és a valóság, akkor ez az embert alapvetően feszélyezni szokta. Ez az a disszonancia, amit szeretnénk leküzdeni, éppen ezért próbálunk változtatni a viselkedésünkön, a véleményünkön, vagy azon a módon ahogyan gondolkozunk. …

Egy házaspár lakásába éjszaka egy betörő mászik be. Mikor felfedezik, odaugrik a feleséghez és egy kést nyom a torkához, majd felkiált: – Hogy hívnak? Szeretem tudni az áldozataim nevét! – Elizabeth – mondja az asszony remegő hangon. – Ó, az anyámat is Elizabethnek hívják! – mondja a rabló. – Nem tudok megölni valakit, aki rá emlékeztet! Majd odaugrik a férjhez: – Na, és téged hogy hívnak? A férj remegő hangon szól: …