„Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság.” (22.)
Vannak olyan alap konyhai eszközök, amik nélkülözhetetlenek egy átlagos főzőműhelyből és persze olyanok is vannak, amik csak kiemelt gasztro-szentélyek meg és felszentelt főpapjainak adatnak meg. Magyarul minden konyhába kell tisztességes konyhakés, jóféle, éltartó, mert az életlen vackok a legveszélyesebbek. Vagy tisztességes serpenyők, fazekak, de persze nem veszel egyből réz Mauvielt vagy Hestan Copperbondot (a nem „gasztromániásoknak” mondom, ezek a serpenyők 1000 eurónál kezdődnek). Szerintem egy jó mozsár is kell az emberfiának, ha már igényes főzésre adja a fejét, hiszen a frissen tört fűszerek, zöldfűszerek így adják ki teljes mértékben a lényegüket. Meg ugye, mint olaszkonyha nagykövetnek kötelességem elmondani, hogy pestót sem robotgépben csinálsz, hanem mozsárban, dolgozz meg vele, ez van. Azt nem tudom Salamon főzött-e valaha, de pontosan tudta, hogy a mozsár mire való, mert amit megtörsz benne, annak változik a mérete, kijön az illata, a lényege, de maga, amit benne megtörsz az megváltozhatatlan. Szóval, ha borsot raksz bele és apróra töröd, akkor egészen apró porként bors jön ki a folyamat végére, ami lehet illatosabb és markánsabb, mint töretlen állapotában. De még mindig bors, csak apróbb. Tehát – mondja Salamon – az ostoba lényege az, hogy ostoba, akármit csinálsz vele, sajnos ostoba marad. Hiába töröd apróra, akkor sok kis ostobát kapsz, mert a lényege az, ami hordozza az ostobaságot. Tehát a hülye, kicsiben is hülye, ezért nem érdemes megtörni. Mielőtt mosolyognánk jusson eszünkbe egy-egy a tisztségére alkalmatlan ember, függetlenül attól, hogy mit és hol csinál. Ugye?! A lénye és a lényege teszi alkalmatlanná, hiába cimkézed át, töröd meg, építed fel, a lényegen nem tudsz változtatni. De ha egy alkalmas embert keresel magad körül, ott is ezt fogod látni. A lénye és a lényege alkalmas akárhová is teszi az élet.
