vadhajtás

„Ott aztán majd olyan isteneket kell tisztelnetek, amelyek emberi kéz alkotásai: fa és kő, amelyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak.” (28.)

Sokféle írás és gondolat látott már napvilágot Európa haláláról, a keresztyén kultúra visszafordíthatatlan romlásáról, a mindent bekebelező iszlámról… sem pro és sem kontra nem szállnék be egy ilyen vitába, csak szemet szúrt nekem valami, amit jobb, ha ma kiadok magamból. Európa sohasem volt csak keresztyén, hanem sokkal inkább egy zsidó-keresztyén kultúra örökösei vagyunk. Akik most el is klikkeltek innen, mert a Saul fia győzelmének sem tudtak szívből örülni, azok is ugyanennek az örökségnek a hordozói. Most pár száz oldalt ugrok „a zsidóság, mint vallás és kultúra vagy csak nemzet„ c. disszertációm végére, s egy aprócska lábjegyzetet beidézek ide. A keresztyén Európa egyik alapdokumentuma a Biblia, aminek ugye van egy sokszor elfeledett első fele. Ami nélkül a második fele sem értelmezhető igazán. Mert az Újszövetség Ószövetség nélkül alaptalan, az Ószövetség pedig Újszövetség nélkül érthetetlen. Ez az Ószövetség pedig olyan részeket tartalmaz, ami nemcsak a zsidóknak adott rendeléseket rögzíti, hanem a választott nép szellemi vagy kulturális örököseinek is üzen. Vissza a jövőbe, tehát nekünk. Isten azt mondja az övéinek, hogy az ígéret földje sztori egészen addig működik, ameddig működik az Istennel való kapcsolatuk, s az ebből fakadó egymás felé fordulásuk. De ahogy elkezdenek az emberek maguknak isteneket gyártani, az egyedüli Istentől elfordulni, olyanokat tenni, ami felettébb és igen-igen bosszantja Őt, akkor az élhető világnak, az ígéret földjének vége. Mehet mindenki arra, amerre lát. Ott aztán pedig mindenki megkapja, amire vágyott. Olyan világot, ahol már tényleg nem kell az Élő és Mindenható Istennel bajlódni, hanem játszhatunk a kis alkotásainkkal, a magunk csinálta erkölcsi törvényekkel, a „mindent szabad nekem” elvvel. Klasszikust és Mindenhatót idézve: „elhajt benneteket az Úr” (5Móz4:27).  Jelen esetben, nem minket hajtott el, hanem az ígéret földje szaladt ki a lábunk alól.

Korábbi áhítatok