„Szeretlek benneteket – mondja az Úr. De ti azt kérdezitek: Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket?” (2a.)
Amikor egy cég úgy dönt, hogy felépít egy márkát, akkor nemcsak a vizualitás lesz fontos, nem csak az összehangolt kampány, hanem az is, hogy a sztori jól is hangozzék. Ezek a szlogenek, amik egy-egy esetben mindennél is fontosabbak, hiszen bizonyos márkák ezzel futottak be igazán. Gondoljunk csak bele, azt mondom „Just do it!” és már pipálod is kifelé, hogy melyik cégről van szó. Vagy a nagyon hangzatos „Bizonyíték nem ígéret!”, amit akkor is megjegyeztünk, ha ki nem állhattuk az Old Spice kozmetikumok gagyi reklámjait. Az én kedvencem egy zseniális reklámszakember, aki a saját szórakoztatására kicsit átszabta ezeket a szlogeneket, fogalmazzunk úgy, hogy „őszintésítve” ezeket vagy legalábbis kicsit összehangolva a valósággal. A Nike szlogenből „Csak vedd meg!”, az Old Spice szlogenből „Szagod, mint egy nagypapáé” lett, de a Pepsi se semmi: „Ha nincs Coca-Cola”. Amikor az egy termék vagy egy termékhez tartozó cég ígér valamit, akkor természetesen ennek az ígéretnek a beteljesedése lesz a bizonyíték. A minőségbiztosítás is erről szól, ezt mérik, figyelik, tesztelik, kérdőívezik, ki mennyire volt elégedett a termékkel és ez mennyire volt összhangban a reklámmal. Ezért is jók a már emlegetett Clif Dickens őszinte szlogenjei (Clif Dickens Was Here – Honest Slogans), mert ott aztán tuti megkapod azt, amit a termék ígér. Isten valami nagyon hasonló őszinte „kampányt” folytat, amikor is az ígéret már önmagában bizonyíték és nem kell arra még külön monitoringot is ráereszteni. Vagyis amikor azt mondja, hogy „Ne!”, akkor a kérdés, hogy „Miért?” teljesen felesleges. Amikor azt mondja „Szeretlek!” akkor megint csak felesleges azt kérdezgetni, hogy „Ugyan miből is láthatjuk vagy érezhetjük, hogy szeretsz minket?”, mert az Ő ígéretei akkor is teljesülnek, ha az kívül esik az általunk tapasztalható valóságon. Sőt. Pont azért lehet az-az Ő valósága, mert az nem a miénk…
