„… ahol Istentől előkészített helye volt.” (6.)
Mindenkinek volt gyerekkorában egy tuti biztos rejtekhelye, ahová el lehetett dugni a nagyon fontos dolgokat. Fémdobozban igazi kincsek, évek óta gyűjtött kártyák, bélyegek, vagy csak amit elloptunk a tesóktól, hogy egy kicsit bosszantsuk őket. Aztán évek múlva esetleg megtalálod a régi kincseket, kicsit örülsz, vagy kicsit nosztalgiázol, de milyen jó kis rejtekhelyed volt, megőrzött neked valamit a múltból. Képzeld el, hogy nemcsak neked vannak jó kis rejtekhelyeid, hanem a Mindenható Istennek is. Ő ezeket a rejtekhelyeket arra használja, hogy életeket mentsen, rejtsen, vigyázzon, azért, mert neki terve és célja van ezekkel az életekkel. Akár a te életeddel is lehet, sőt, biztosan van! Éppen ezért nincsen az a földi erő, nincsen az a hatalom, amely igazán árthatna nekünk. Persze meggyötörhet, bánthat, sok mindent elvehet tőlünk, de az életünk Istennél van elrejtve, egy biztos és nagyon biztonságos helyen. Egy régi ének sorai szerint:
„Kincset, életet. Hitvest, gyermeket: Mind elvehetik. Mit ér ez őnekik! Miénk a menny örökre!”
Nagyjából ennyi! A mi életünk a mennyben az Istennél jól el van rejtve, nincs aki odáig elérne, aki elvehetné, aki elronthatná. Miénk a menny örökre. Ezek az elkészített helyek a legfontosabbak az életben, talán ezért éri meg minden, amit itt a földön teszünk, mert a minket mindvégig szerető Isten helyet készített nekünk önmaga mellett. Ha más nem, ez talán motiválhat.
