Értem 94. oldal
Örököltem. Egy büdös nagy parasztházat, tornáccal, magtárral, vályoggal, közművesítés nélkül, hátul a pottyantós, ami a nagy nyári melegben éppen akkora teher, mint a mínusz tizenhat fokban. Döngölt földpadló, kicsit kellemetlen dohos szag, meg a tudat, hogy „csak” négyen haltak meg a családból e falak között. Ájneklájneromantik. Egyetlen egy dolog (na jó, ha a tornácot is ideveszem, akkor kettő) indította be a fantáziámat: a régi búbos kemence, ami kifogástalan állapotban várja a kenyereket és a csülköket, a sóleteket és egyéb libaságokat. …
Ez is azon történetek közé tartozik, amit mindenki úgy mesél, mintha vele történt volna meg, beemelve ezt a sztorit is a busszal közlekedő arab egyetemista, a tízezresért zárt ajtók mögött vizsgázó diáklány ismerős meséi közé. …
Ma csak úgy elgondolkodtam, hogy valójában mi is mozgatja a tetteimet, vagyis: mit miért teszek, mi az én igazi motivációm? Most persze mondhatod, hogy kit érdekel, meg minek is ezt tudni, de azért én azt gondolom, hogy nem árt annak utánamenni, hogy mi mozgat minket belülről, vagy éppen kívülről. …
Néha ki tudok akadni azon, amikor normális filmeknek – az amúgy külföldiesen normálisan és jól hangzó címét – képtelenek igazán jól lefordítani magyarra. Inkább nem írok példákat, mert nem férne bele az amúgy is szűkösen keretezett reggeli elmélkedéseink sorába. …
„Bevallom engem néha már gyötör/nemcsak gyötör de szinte mintha fájna/a nagyravágyó béka s az ökör/ezópusz óta híres fabulája. Mert mindeddig harsányan kinevettük/a pukkadásig fölfuvalkodót/s most mintha nevetni nem volna kedvünk/ökörnyi már az öklünknyi se volt. Fújja magát s a magáét a béka/megvalósulni látszik vágya célja/mind hatalmasabb csődöt mond a vén. …
Nincs erőm nem leleplezni a címben szereplő monumentális skandináv filmeposz tényleges és hosszú címét, amire mindenevő öcsém akadt egy fáradt estén filmek után kutatva. Ez a Radioactive Cannibal Vikings from Hell, aminek gyors tartalmi összefoglalóját most nem írom le, mert nincs neki, ez a cím önmagáért szól elemi erővel. …
Nem olyan régen bevezettek engem a szentek-szentjébe, a titkok-titkába, a játékok-játékába, a monopoly varázslatos és szövevényes útvesztőibe. Nagyjából a szilveszterünk is ezzel telt, összeültünk monopolizni, adtunk, vettünk, licitáltunk, hihetetlen üzletek köttettek, ingatlanok cseréltek gazdát csőd közeli helyzetben, dőlt be hitel, voltunk börtönben, míg végül valaki csődbe ment, jelezve ezzel a játék végét. …
Ha jól tévedek, akkor volt egy kedves cserediákunk egy „megnemnevezett” iskolában, aki a messzi Ausztráliából csöppent közénk egy teljes évre, hogy egy kis kultúrát és ungaricumot csepegtessen az angolszász kultúrában felhígult vérébe. …
Már én is félve írok ki szavakat, s ennek fényében, így rögtön magyarázkodással kezdem: a címben szereplő helyesírási hiba, igaz, hogy kimeríti a közösség elleni izgatás fogalmát,de kivételesen tudatos, hogy egy aprócska o betűt a-ra cseréltünk. Mert ugye az eredeti szó ismerős lehet azoknak, akik otthon vannak egy kicsit a zeneművészet és a zeneelmélet terén …
Tessék némi latinos műveltséget erőltetni magunkra, ha már eddig nem sikerült, akkor legalább ma reggel. Igazság szerint, ha másra nem, akkor talán emlékszel a Gyalog-galopp egyik klasszikus jelenetére, amikor is a fekete lovag lassú lemészárlása után a következő vágókép az, ahogy szimpatikus szerzetesek …
A Tiszáninneni Református Egyházkerület Ifjúsági Missziójának a küldetése, hogy Isten igéjével a fiatalokat elérje, őket Krisztus követésére indítsa és keresztyén református közösséggé formálja azért, hogy Istenhez ragaszkodjanak és társaikkal törődjenek.
TIREKIFI © Copyright 2024.
Minden jog fenntartva!
TIREKIFI © Copyright 2023.
Minden jog fenntartva!