Nem ment el teljesen az eszem, vagy ha igen, akkor sem ezekből az írásokból fogtok róla először értesülni, de Ő egy olyan élmény, amiről írni kell. Közel 38 fok volt, már a végét jártuk az utunknak, meg az erőnknek, amikor hazafelé vettük az irányt, azért megjegyeztem a családnak, hogyha úgyis Tákoson megyünk keresztül, mutatok nekik egy csodát. Nem a templomot, ami egy kis csoda, hanem azt az idegenvezető nénit, aki lassan tizenkét éve a nagy csoda Tákos község műemlék templomában. …

Egy olyan környéken élek, ahol az igencsak aktív lakosság ellen abszolút passzív házzal lehet védekezni. A passzív biztonságtechnika minden egyes eleme be van építve a rendszerbe, riasztó, mozgás- és nyitásérzékelő, házőrző kutya és egy „szembeszomszéd” néni, aki radarmegfigyelő volt, s még ma is előszeretettel hódol ennek a szenvedélyének. …

A cím sokat sejtet, de nem kell örülni, ez nem az-az oldal és nem az a téma, s amúgy is, mindig az a rossz, aki rosszra gondol. Habár, ha a „Béres csepp” hirdetés megfér református hasábokon, akkor a reklámozott gyógykészítmények egészen széles és furcsa skáláját össze lehetne állítani, azokról a dolgokról, amik viszont nem kellene, hogy elférjenek nálunk, vagy amik egészen furcsa reakciót váltanának ki az olvasókból! …

A Medve egykedvűen majszol a málnásban. A mellette lévő folyó túlpartjáról átkiált a Nyuszi: – Hé Medve! Gyere át, akarok mutatni valamit! – Dehogy megyek, jól vagyok itt. – Na de Medve, gyere már át, nem fogod megbánni! – Maradj már Nyuszika!!! – Naa, Medve, ússzál már át! A medve nem bírja tovább, átúszik a 2 mérföld széles folyón, a sodrás leviszi három kilométert, visszagyalogol majd megkérdi a Nyulat: …

Nem tudom már hol olvastam, hogy Dömdödöm számára a valóság nem szó, hanem Lélek. Ő Lázár Ervin egyik legjobb könyvének, A négyszögletű kerek erdőnek az a főhőse, aki semmmi mást nem tud ( talán nem akar ) mondani, mint azt, hogy dömdödöm. Én, amikor a gyerekeimnek felolvastuk ezt a könyvet, mindig Dömdödömöt irigyeltem, hiszen olyan egyszerűen és nemes módon intézett el minden vitát …

Ma hallottam, hogy a leggusztustalanabb és legcsúnyább szó, amit az emberiség kitalált, az nem más, mint a haszon. Nem mennék bele ennek az igazságnak a magyarázásába, de mindenesetre elgondolkodtató, hol tartanánk ma, ha a haszon nemcsak, mint szó, hanem, mint fogalom sem létezne. A világot a haszon teszi tönkre, Krisztus népét pedig a haszontalanság. …

Nem tudom kinek mit jelent az üdülés, nekem erről a témáról is saját verzióm van. Nekem nem az-az üdülés, ha nem csinálok semmit, ha tejesen kikapcsolok, vagy ha a gyökeresen mást csinálok, mint amit a hétköznapokban. Nem az, ha fekszem a bícsen, és engedem, hogy az ózonlyukon még éppen betaláló napocska apró kis foltokat égessen a bőrömre. Ami nekem az igazi üdülés, az nem a hely, nem az, amit csinálok, hanem az, amit közben megélek, és amit érzek. …

Gyerekorom egyik kedvenc könyvecskéje volt egy három részből álló kis spirálfüzet. Ebben a füzetben állatok voltak felharmadolva, s mi ahogy lapoztunk, úgy lehetett a legfurcsább állatokat kialakítani. Ha mondjuk az oroszlán fejéhez egy viziló testét lapoztuk, hogy egy vaddisznó lábán rohangáljon tova, nagyokat kacagtunk a kapott állat nevén, mert hát valljuk be, az ozinó vicces egy állat. …

Ha hosszan akarnám magyarázni, akkor rávennélek arra, hogy olvasd el Rostand: Cyrano De Bergerac drámáját (ha tényleg erre vetemednél, akkor az Ábrányi Emil fordítását javaslom), vagy annak is azt a részét, ahol Cyrano elmondja híres Orrmonológját. Egy színházi ripacs előadását szakítja félbe Cyrano, akinek az orra meglehetősen nagyra sikeredett a gyártási folyamat során, s valaki, akinek nem tetszik, hogy a lovag elzavarja a csapnivalóan rossz színészt, megjegyzést tesz az orrára. …