Szerintem nem az-az egzisztenciális válság, amikor nem fizetik meg amit csinálok, vagy amikor veszélyeztetve van a megélhetésem, hanem amikor nem látom értelmét annak, amit éppen teszek, vagy csinálok, vagy, hogy egyáltalán létezem. Ha elmúltál már tizennyolc és veszed magadnak a bátorságot, hogy egy kicsit elmélyedj a témában, akkor ajánlom neked Chuck Palahniuk …

Nem akarok az eretnekek sorsára jutni, de meg vagyok győződve, hogy vannak olyan Szentírás részek, amiket módszeresen félreértünk, vagy csak maradunk a felszínes értelmezések mellett. Nyilván azért, mert azzal nem kell dolgozni, hiszen amit atyáink atyáinak atyái megmondtak, az úgy van! Ez ilyen egyházi szörnyűség, azt hisszük, hogy, csak azért mert régóta mondják, meg sokan mondják, meg hangosan mondják, akkor már igaz lesz valami. …

Azt gondolnánk, hogy Jézus Krisztus közelében a lehető legcsodálatosabb dolog, ami történhet velünk, az-az, amikor egyszer csak meggyógyulunk. Amikor egy-egy életbetegségünkre egyszer csak gyógyír érkezik, amikor egy-egy hiányunkra, végre kapunk válaszként valamit, amire nagyon-nagyon vártunk. Amikor a kis életnyomorúságunk egyszer csak enyhülni és szűnni kezd, az ő csodálatos és csakugyan gyógyító érintése nyomán. Ennek a rövid kis epizódnak lehetne ennyi is az összefoglalója: Jézust elég megérinteni, s ennek előfeltétele, hogy érintés-távolságba, helyesebben közelségbe kell vele kerülni. …

Nos, annak a valószínűsége, hogy Arkhimédész egy szál gravitációban rohant végig az utcákon, fennen hirdetve abbéli bizonyosságát, hogy megtalálta II. Hierón király problémájára a választ, igen csak csekélyke. De azért a mondás fennmaradt: Heuréka, vagyis megtaláltam! Talán a történet is azért terjedt el, mint városi legenda, mert azt akarta kifejezni, hogy az ember öröme és boldogsága határtalan akkor, amikor megtalálja élete nagy kérdésére a választ. …

Mielőtt valaki a szívéhez kapna, hogy már ide is beszűrődött a kampány, csak finoman jelzem, hogy eszembe sem jutott a magyar politikai elit hasonló nevű frontembere, most egészen más valaki jár a fejemben. Igaz, a politikai elit is etet minket sok mindennel, de ma sokkal magasabb szintű táplálékról lesz szó. A több Michelin csillagos éttermeket futtató Gordon Ramsay egyik műsorában Anglia legjobb éttermeit keresi. …

Ez tetszeni fog. Mert Jézus valójában itt azt kérdezi: Összeraktátok?  Nem arra kíváncsi, hogy a tanítványai képesek-e agyilag azon a szinten gondolkodni, amin ő ezt az egészet elmondja. Nem arra kíváncsi, hogy megtanulták-e a leckét és vissza tudnak-e büfögni belőle egy testes harminc százalékot a kettesért. …

Most kissé megkopott klasszikus műveltségem egy újabb kétes eleme kerül elő, ugyanis nem tudom megmondani – ha apró kis ördögök szurkálnak hatalmas vasvillákkal, akkor sem -, hogy ki is mondta a híres mondást: „Jobb uralkodni a Pokolban, mint szolgálni a Mennyben. …

Hasonló az életünk egy nagy mérlegeléshez, amikor minden arról szól, hogyan válogatunk a kis életdolgaink között, próbálva fontossági sorrendet felállítani, próbálva eldönteni, hogy mi, mennyire fontos az életünkben. Végül is, egyfajta egyensúlykeresésről van szó, mi és mikor élvez elsőbbséget a többi dologgal szemben. Mikor és mennyit szórakozom, dolgozom, mennyi időm van magamra vagy éppen másokra. …

Azt hiszem, minden valamire való pszichomókus azzal kezdi az emberi lélek feltérképezését, hogy rajzoltat egy fát. Na, jó, lehet, hogy nem ezzel kezdi, lehet, hogy nem fát, de én mégiscsak így képzelem el: Egy kedves, szemüveges, kontyos pszichológus néni megkér, hogy rajzolj neki egy fát. Mindezt azért, mert sokat elárul rólad az, hogy milyen a te fád. Milyen a gyökere, a törzse, a lombja, vannak-e rajta, és ha igen, akkor milyen gyümölcsök? …