Nicholas Edward Cave neve kicsinykis hazánkban nem a Biblia olvasása és mély értelmezése vagy a keresztyén filozófiai eszmefuttatás témakörökben lett népszerű, hanem sokkal inkább az alternatív rockzenét szeretők népszerűsíthették Nick Cave munkásságát. Pedig nemcsak zenél és énekel, hanem Bibliát olvas, filozofál és néha nagyon bátran vállalja a véleményét még olyan kényes témák kapcsán is, mint a politikai korrektség vagy éppen az eltörlés kultúrája. …

Olvasgatva az elmúlt időszak olvasgatni valóit, teljes megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy a sok reggeli szösszenet között nem kapott még kiemelt figyelmet az én 832 km-es gyaloglásom, s valahogy az El Camino még nem került terítékre. Most sem fog, de ha érdekel, akkor természetesen keress rá, készülj fel, menj el, életed legszebb élménye lesz. …

Minden korszaknak megvannak a maga akcióhősei, akik dacolnak ellenséggel, rendszerekkel, tűrik a fájdalmat, és megtesznek mindent, hogy megmentsenek vagy éppen bosszút álljanak. Napjaink hős karakterei persze egyre messzebb és messzebb kerülnek irodalmi és történelmi előképeiktől, hiszen egy Hangyaember már nem azt a klasszikus utat járja be, mint hajdan …

Történt egyszer régen egy messzi-messzi galaxisban, fényévekre a mi kis borsodi mikrovalóságunktól, hogy egy református gyülekezet úgy döntött, hogy átlépve előítéleteken, meg jó kis református hübriszen egy olyan ügy élére áll, ami összefogja a protestáns kezdeményezéseket abban a városban, ahol éltek és szolgáltak. Mindegy, hogy sokszázéves református tradíció …

Valamikor, még a kétezres évek elején egy félig civil, félig politikailag kódolt negyedórás műsorban, egy közismert skandináv politikus nyilatkozott a Kossuth Rádió közszolgálati frekvenciáján. A beszélgetés témája az eltérő politikai kultúrák mibenléte és az európai polgárok politikához való hozzáállása volt. Ekkor hagyta el száját a már-már evangéliumi mondat: …

A Bécsi Filharmonikusok Újévi koncertjével is indulhatna ez az év, Franz Welser-Möst karmester széles mozdulatai egészen megnyugtatóak is lehetnének, de valahogy most sokkal emberközelibb zenére vágyom. Valami olyanra, ami a sok-sok várt reménytelenség ellenére mégis reményt ad, feldob, netalán utat mutat, és nem kell idegesítő balettbetéteket néznem közben. …

Van valami kreatív azokban a „táncosénekestehetségkutatócelebmutató” műsorokban, amikkel fő időszakban a népet próbálják a doboz elé kötni. Nyilván kellenek a műsorvezetők, akik képesek három értelmes mondatot megfelelő módon összefűzni. Illetve olyan zsűrik, ítészek, megmondóemberek, akik képesek valami kis színt vinni a műsorba. …

Azt gondolnád, hogy ha valaki, akkor egy irodalmi Nobel díjas író, egy Pulitzer díjas újságíró, egy zseniális haditudósító, a sokak által szeretett zseni boldog és tartalmas életet élt. Túlélt két aktívan leszolgált világháborút, vadászkalandokat, repülőgép szerencsétlenséget, no és persze négy házasságot. Habár már ez utóbbi tény sejteti, hogy nem minden volt olyan rózsásan szerencsés, mint azt az ember feltételezné. …

Sohasem gondoltam volna, hogy ebben az idegbeteg világban, amikor mindenkinek annyira píszínek kell lennie, hogy igaznak hazudjuk a hamisat, szépnek a csúnyát, kifinomultnak a primitívet, a bűnt nem nevén nevezzük, hanem még ki is tüntetjük az elkövetőit, akkor találok még ajánlásra érdemes amerikai sorozatot, ami szakít az előbb – csak ízelítőként – felsorolt trendekkel. …