Eredetileg a képmutatásról akartam írni, arról a vallásos gőgről és hazug törvényeskedésről, ami a ma egyházának éppen olyan erősen mérgezője, mint Jézus korában is volt. Aztán valahogy Isten Lelke lecsendesítette bennem a vihart és meg kellett értsem, nem állíthatjuk fókuszba az emberi kicsinyességet és primitív önigazolást, szemben a létező legnagyobb kegyelemmel és örömmel. …

Van egy magyar film még 1993-ból, Hernádi Gyula sztorija, Poór István rendezése, egy ’56-os menekült szabadságharcos története némi szerelmi szállal megspékelve. Mondanánk, hogy semmi különös, ha nem a zseniális John Hurt lenne a főszereplő, aki az Elefántember címszerepéért és az Éjféli expresszért már akkor kétszeres Oszkár jelölt volt. Aki nem annyira kultfilmes, mint én, annak talán úgy lehet ismerős, mint a Harry Potter filmek Garrick Ollivandere. A film másik fontos érdeme, hogy miközben főhőseink élik az életüket és teszik a dolgukat …

Ahogy egy kedves ismerősöm mondaná: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy vacak könyveket olvassunk!”. Ezen az éven ez jelmondatommá lett, szóval csak olyat olvasok, amit – szerintem, vagy számomra hiteles emberek szerint – olvasni érdemes. Rohr, Nouwen és Chesterton után kezembe vettem Jean Vanier könyveit is, és jóleső érzéssel merültem el az ítélkezésmentes szeretet és minőségi emberi kapcsolatok sejtelmes valóságában. …

Jézus Krisztus elég hosszan ecseteli az övéinek, hogy valójában azért nehéz ügy ez a keresztyénség, mert az idő korlát kiszámíthatatlanra van beállítva. Magyarul, vagy még magyarabbul: elhangzik a követésre hívó szó, és nem tudod, hogy egy másodperced van válaszolni, vagy netalán egy egész élet. Egy dolog azonban bizonyos: Csak ebben az életben tudsz neki engedelmeskedni. …

Akkor, amikor a világ egyik legnagyobb óceánjáró hajója, az elpusztíthatatlannak tartott Titanic felvette az utasait, akkor az utaslista rengeteg információt tartalmazott. Nyilván abban az időben még nem voltak excel táblák, meg különféle digitális nyilvántartások így papíron oldottak meg mindent. …

Ha egyszer majd bekerülsz egy műveltségi vetélkedőbe – ha még egyáltalán lesz olyan – akkor el ne felejtsd, hogy a világ legnagyobb és egyik legrégebbi kozmetikai vállalatát Eugène Paul Louis Schueller gyógyszerész alapította és jegyeztette be 1909-ben. …

A szolgálólány meséje sokak számára ismerős, még akkor is, ha nem olvasták Margaret Atwood regényét, de az HBO-s sikersorozata miatt népszerű lett a téma és a benne rejlő üzenet egyaránt. Nekem azért visszaköszön Robert Merle sokkal árnyaltabb Védett férfiak című könyve, de ma nem azt a világot éljük, amikor a férfiakat védeni lehetne. …

Most biztos, hogy sokan ki lesznek akadva, mert ugye nem szeretjük, hogyha az alapvető világnézetünkben akarnak megingatni minket. Távol álljon tőlem, hogy bárkit is jobb belátásra bírjak, tessék csak továbbra is napi klasszikusokat olvasgatni, nincs is annál szebb, amikor az ember talál egy frappáns idézetet a „nyugatifényponthu” vagy a „mindenrőlpofazokanyavagyokblogponthu” oldalakon. …

Attól tartok, hogy előbb vagy utóbb pontosan úgy fogok járni, mint Turbók Imre, alias Csoki, az Üvegtigris korszakalkotó magyar muviban. Amikor hősünk sokadjára megpróbál spanyol jövevényszavakkal operálni, a mindig lelkes büfésünk, Kakszi Lajos, vagyis Lali, a következő mondattal oltja le: – Csoki ne beszélj spanyolul! – Miért? – kérdezi Csoki. A válasz tömör és frappáns: – Mert nem tudsz! Szóval félő, hogy írok valamiről, amihez nem értek, vagy amit nem tudok, aztán majd megkapom a magamét. …