Biztos ismeritek azokat a mondatokat, amiket visszafele olvasva is ugyanazt az eredményt kapjátok, mint a normális olvasás közben. Most nem szeretném az összes példát idehozni, de ha valaki elakadna a terminológia fejtegetése közben, akkor csak gondoljon az „Indul a görög aludni.” vagy a „Móni fara finom.” esetleg a „Rémes tóga, bagót sem ér.” mondatokra. …

Még mielőtt magamra haragítok egy adag csillagászt, rögtön az elején jelzem, hogy nem lesz szó sem valódi horizontról, sem geometriairól, sőt, a horizont szót le sem írom többet. Mert itt sokkal inkább azt a fajta látást kellene a magunkénak tudnunk, mint amiről itt Jézus Krisztus bizonyságot tesz. Azt mondják az okosak, hogy minél magasabbról nézel, annál tovább látsz el, szóval lehet Neki is ez volt a titka. …

Azt mondják azok, akik értenek hozzá, hogy ennek a napjainkban megszűnő világrendnek az egyik legmegrázóbb következménye nem egészségügyi, hanem sokkal inkább gazdasági lesz. Az is izginek tűnik, hogy a gobalizmus támasztotta igényeket hogyan fogjuk vissza szorítani, lesznek-e a fapados járatok, és el tudunk-e repülni 15e forintért Ibizára, meg jön e hozzánk az Argentin marha?! …

Nem tudom, hogy a lelkes olvasók és szimpatizánsok között hányan vetemednek néha komoly tudományos munkák olvasására. Ha véletlenül sikerül ilyet is kézbe venni, akkor ismerős kell legyen a címben szereplő szavacska, ami ugye „tartalmi összefoglalást” jelent. Amit ugye – lévén, hogy tudományos igényű művekről van szó – komoly és felelősségteljes módon kell használni, ezért nem állhat ott az elején vagy a végén, hogy „összefoglalás”, hanem az áll ott, hogy abstract. …

Ha láttad a Wednesday titokzatos szörnyetegét, vagy olvastad Stevenson klasszikus regényét, akkor van némi sejtésed arról, mit is jelent az, amikor az embernek kettős természete van. Nem valami pszichológiai zavar, nem valami szörnyű betegség, hanem egyszerűen csak két valami kapaszkodik össze az emberben. A Hyde típusú történetmesélés úgy szövi a szálakat, hogy az egyik személy kedves, aranyos, cuki és mit sem tud a benne lakó másikról …

A napokban volt egy kisebb vitám egy amúgy lényegtelen teológiai kérdésről, de olyan hihetetlen érzéssel álltam fel a beszélgetésből, ami ritkán adatik meg a mi köreinkben. Mert hiába vagyunk keresztyének, értelmesek, intelligensek, de vitatkozni, azt sajnos nem tudunk. Nincsenek érvek, nincsenek bizonyítások, tézisek, két perc alatt eljutunk odáig, hogy az anyámat szidják, vagy gúnyos megjegyzéseket tesznek a családi állapotomra, esetleg életem egy-két komoly kudarcát emlegetik, ezzel is megszégyenítve engem. …

Ritkán ugrunk fejest ilyen típusú mélyvizekbe, de most sajnos muszáj lesz, különösen is azért, mert egyre több filmnek halasztják el a premierét, így a régi jó dolgok között kell válogatni, ha nézni akarunk valami értelmeset. A napokban újra rábukkantam Zack Synder életművére és szomorúan vettem tudomásul, hogy sikerét annak köszönheti, hogy tudatlanok és műveletlenek vagyunk. …

ágtat az erdőben a ló, amikor a sűrűből előugrik egy farkas. – Na lovacska, ütött az utolsó órád, mert most szőröstűl-bőröstűl felfallak! – Jaj, kedves farkas, ne bánts engem! -könyörög a ló. Éppen az erdei parlamentnek viszek egy fontos üzenetet, amelyből minden állatnak óriási haszna lesz, neked is. Ha nem hiszed, olvasd el, ide van írva a jobb hátsó patámra. A farkas kiváncsian hátramegy, odahajol a ló patája fölé, mire a ló rúg egy hatalmasat és elvágtat. Amikor az ájult farkas magához tér, megrázza a fejét, és azt mondja: – Ezt megérdemeltem, úgy kellett nekem, miért játszom meg magam? Hiszen nem is tudok olvasni! …

Ha még nem hallottál Metieszről, Gatt városának törvényes fiáról, akkor kérlek figyelj nagyon, íme az ő története. Metiesz, Gatt városának törvényes fia egy szép, nyugodt, galileai este megette a vacsoráját, majd azt mondta a feleségének, hogy „olyan finom volt ez a laposhal, hogy még Jehovának is ízlene!” Ez volt az a főbenjáró bűn, ami miatt a Vének Tanácsa elé idézték, akik bűnösnek találták őt „Urunk nevének kimondásában” és kövezés általi halálra ítélték. …