Minden előadás előtt, amikor már tényleg minden készen van, minden a helyén van, minden működik, még kell egy utolsó nagy és nyilvános főpróba, ahol nemcsak a színészek vannak ott, hanem végre a közönség is. Mert hiába tudja a színész a szöveget, hiába gondolja azt rendező, hogy jó, amit kitalált, a végső mérőfoka ennek az egésznek mégiscsak az, hogy tetszik-e a közönségnek?! …

Vannak szavak, amiket manapság nem szeretünk használni, különösen is azért, mert divatjamúlt, maradi, s még esetleg a felhasználó is annak tűnik. (Ha netalán nem tudnád konkrétan mire gondolok, akkor ilyen a hetero, házasság, hit, rend, fegyelem, tisztesség és természetesen ezeknek rokonai, barátai és üzletfelei… lásd Micimackó). …

Férfi a repülőgépen a stewardessnek:  – Hölgyem, fel vagyok háborodva! Rendszeresen Önökkel repülök, de sosem mehetek akkor a wc-re amikor akarok, soha nem látom a filmet, és mindig ablak mellett kell ülnöm! A stewardess kedvesen válaszolt az úriembernek: …

Nem sok időm van képernyő előtt üldögélni csak úgy szórakozásból, pláne nem a semmit nem mutató televízió előtt, de néha azért megesik, hogy elcsábulok. Általában tíz percig bírom, aztán sokkot kapok az idióta reklámblokkoktól meg attól, hogyan sikerülnek a film- vagy sorozatcím fordítások. …

Kivételesen Freud nem forog a sírjában, hanem örvendezik ott fenn Ábrahám kebelén, (egyéb lehetőségek a jungi kollektív tudattalan mélyére lettek száműzve), mivel egyszer az életben (legalábbis az eddigiben) igazat adok neki. Na persze nem mindenben, de az ember személyiségének örök dilemmájához, énünk hármas felosztása sok pozitív dolgot tett hozzá. …

Remélem jól emlékszem, de mintha olvastam volna egy történetet egy kisfiúról, aki kint játszott az udvaron télen, s azzal mulatta az időt, hogy hóembert épített. Először a fejét görgette meg, majd a teste két különálló részét, s az egyre nagyobb hó gömbök, próbára tették minden erejét és képességét. Édesapja büszkén figyelte odabentről a fiát, s kíváncsian várta a folytatást, hiszen a gömböket még egymásra is kellett ahhoz rakni, hogy a hóember teljesen kész legyen. …

A bölcsesség több mint az okosság, árnyaltabb, mélyebb, nem pusztán agyban „történik”, hanem az egész lényünk kell hozzá. A bölcsességhez éppen ezért tapasztalat kell, nem is kevés, hanem nagyon sok. A tapasztalathoz elengedhetetlen az idő, s így lassan el is jutunk az alapkérdésig, létezik e tökéletes bölcsesség, vagy ki az igazán bölcs? Ha az előző gondolatmenetet követjük, akkor az a bölcsesség ér valamit, amiben a hosszú időn át születő tapasztalat erősíti meg a bölcsességet. …

Helló lányok, nézzetek a pasitokra, aztán rám, aztán újra a pasitokra, aztán újra rám. Ő nem én vagyok, de ha az új Old Spice Danger Zone-t használná, legalább az illata ilyen lehetne. Nézzetek le, aztán fel…, bármi megtörténhet, ha egy férfinak Old Spice illata van. Ez nem egy Old Spice reklám, de akár az is lehetne. Az erőlködés szagot el kell nyomni, mert a tökéletes férfinak, vagy nőnek tökéletes illata kell, hogy legyen. …

Egyszer Kohn (olyan régi ősmagyar név, lehetne Kovács is) elmegy a rabbihoz (régi ősmagyar foglalkozás, tanító, bölcs stb.) tanácsot kérni. – Ide figyelj rabbi, adj nekem tanácsot, hogy mit tegyek, mivel egy hatalmas libafarmom van, és tegnap reggel, megdöglött 30 libám. A rabbi megsimogatta hosszú és felettébb nagy bölcsességre utaló szakállát, majd megkérdezte: …