Csodálkozom, hogy mindazt, amit szüleink és nagyszüleink munkával és hittel felépítettek, azt mi pillanatok alatt képesek vagyunk lerombolni, akár csak azzal is, hogy tudomást sem veszünk róla. Csodálkozom, hogy az ember önmagán kívül képtelen másokat is szeretni, s csak az számít neki, hogyan lehet ő több, erősebb s mindenkinél hatalmasabb. …

Biztosan a mondai műveltségem teszi ( ezt honnan szedtem? 🙂 ), de alapvető fenntartásaim vannak bizonyos szakmákkal esetleg hivatásokkal, amiket csakugyan megterhelt és beárnyékolt a mondai esetleg nyomdai homály. …

Te még nem is éltél akkor, amikor ilyen címmel befutott az akkori idők egyik legsikeresebb kult- filmje, amiből aztán Jerry Bruckheimer ötlete és producerkedése nyomán sikerült megcsinálni a Nicolas Cage és Angelina Jolie nevével fémjelzett muvit …

Megígérem, hogy ebben az évben nem lesz több latin mondás, de mint mindig, most is a legjobb maradt a végére. Persze ehhez is van egy „fedősztori”, ami elég hitelesnek tűnik, tekintve, hogy Titus Lívius is megemlékezik róla „A város alapítása” című munkájában. …

Szeretem a meséket, talán azért, mert édesanyánk rengeteget mesélt vagy olvasott nekünk, aztán pedig engedte, hogy mi is olvassunk, szinte faljuk a meséket. Persze megvolt annak a sorrendje, hogy melyik mesét vehettük kézbe, hiszen a könnyebb és érthetőbb mesékkel kezdtük, majd egyre mélyebbre és mélyebbre ástuk magunkat ezekben a rejtélyes világokban. …

Te szoktad mondani, hogy tele a világ férfiatlan férfiakkal, olyanokkal, akik kívülről talán még férfinak is tűnnek, de legbelül nagyon nem azok. Gyerekek vagy kisfiúk, akiknek lehet, hogy anyuci, vagy esetleg egy pesztra kell, de semmi esetre sem egy ízig-vérig nő. Te szoktad mondani, hogy az ebben a legrosszabb, hogy ők maguk sem tudják önmagukról, hogy nem a borosta, nem a macsó tekintet és nem a bicepsz teszi csupán a férfit, sőt, talán pont nem ezek a dolgok fontosak. …

Így van ez. Egyesek ilyenek, mások meg nem. Egyesek tanulnak, mások meg nem. Egyesek érzékenyek a világ dolgaira, mások meg nem. Ha van igazi katasztrófa ezen a világon, akkor az-az, hogy mi emberek így gyártunk kategóriákat, egyeseket köreinkbe emelve, másokat meg onnan kizárva. Látott már ilyet az emberiség, amikor ez a fajta különbségtétel emberek millióinak életébe került. …

Néha van az-az érzésem, hogy Isten nem akar benne lenni a kis életsztorijaimban, vagy legalábbis messzire elkerüli azokat a helyzeteket, amiben igazán érezni akarnám a jelenlétét. Ezek azok az esetek, amikor csak „úgy” történnek a dolgok, minden isteni és csodálatos közbeavatkozás nélkül. …

Nem mintha igazat adnék Mr. Darwinnak, de azért elnézve egy-két furcsa emberi szituációt, el szoktam azon gondolkodni, hogy mennyire jól megfér az emberben az állati és az emberi viselkedésforma egyaránt. Sőt! Az ember még nagyobb állatságokra képes, mint bármelyik emlőstársa, vagy bármelyik faj az állatvilágból. …