Általában az igehirdetések első pár perce szokott csak meglenni nekem, aztán elindulok, kalandozok, s saját utat járok be. Kevés olyan igehirdető van, aki képes a figyelmemet hosszú időn keresztül lekötni, ezért is volt számomra érdekes, hogy Tim Keller szinte minden szavára emlékszem. A new yorki Redeemerben volt szerencsénk hallgatni őt, teológiailag mély, stílusában mai, élvezetes és szemléletes volt, sok hozzánk hasonló fiatal hallgatta őt. …

Szoktál emlékezni bárminek is az ízére? Csak azért kérdezem, mert annyi fontos emlékünk van, dallamok, érzések, gondolatok, de érdekes, hogy az ízek sok embernél nem igazán maradnak meg. Talán azért, mert az életben sem mindenki tartja fontosnak az ízeket, vagy nem eléggé tartja fontosnak azokat. A legsanyarúbb személyes példám egy olyan film, ami engem teljesen kiakasztott, főleg azért, mert semmi köze nem volt ahhoz, amit a címe sejtetett. …

Valahogy lecsengett a gyerekeimnél ez a Supernem láz, most kitört a Karl Jenkins korszak. (Ha zeneileg nem lennél képben, a Supernem egy zseniális magyar zenekar, ha képes vagy túltenni magad Papp Szabolcs lankadni nem akaró hangerején, akkor élvezni fogod. Karl Jenkins pedig egy angol zeneszerző, ha nem hallgattad még a műveit, akkor ajánlok egy kis Adiemust, vagy told végig a Hitman:Blood money játékot, jó zenéket ír a fickó. …

Egyből a rejtélyes cím megfejtésével kezdjük, ami hangzásra azoknak tuti ismerős, akik megpróbáltak már valamelyik nagy háború egyik apró szereplőjének a bőrébe bújni, egy virtuális kaland kedvéért. Itt azonban nem a fegyveres haderőről lesz szó, hanem egy érdekes kérdésről, ami a címben szereplő rövidítésből bontakozik ki. G.A.N.MEN vagyis  „Guys are not men!” …

Ha már a Korinthoszba írt levelet olvassuk, emlékezzünk meg (remélem Albert Camus nem haragszik meg ezért) egy érdekes görög férfiról, a korinthoszi kereskedők példaképéről, a ravasz Sziszüphoszról, aki furcsa viszonyt ápolt az Istenekkel. Hírnevét sok mindennek köszönhetné, hiszen képes volt megkötözni és bilincsbe verni a halált (Thanatoszt), lehetne így a húsvéti örömhír nagykövete. …

Ha azt mondom Mózes, lehet, nem sok minden villan be neked, de ha azt mondom, Egyiptom hercege, talán az alapmotívumok eszedbe jutnak ebből a régi történetből. Van a Mózes történetnek egy csúcspontja, amikor az égő, de el nem égő csipkebokorból Isten szól, és magát a „Vagyoknak” nevezi. Mózes kérdésére, hogy ki is vagy te valójában, érkezik a felelet: …

Már vagy egy órája meredtem az úszómra szótlanul, mielőtt rosszra gondolnál, nem a hasamon néha elmélázó és önmagát kereső úszógumikra gondolok, amiket hosszas évtizedek fáradtságos munkájával sikerült olyanra növelnem, hogy jó esélyekkel nem fulladok meg, ha hazánkat elönti a globális felmelegedés által gerjesztett szökőár. …

Egyszer egy pedagógus megkérte a diákjait, hogy fejezzenek be magyar közmondásokat. Íme az eredmények: Aki át mond – az a szamár!; A retek reggel méreg, délben étek, este – alszik!; Alvó róka nem fog – horkolni!; Minden csoda – csodálatos!; Sokat akar a szarka, de – sokat is lop!; Néma gyereknek – az anyjai is néma! Azt hiszem itt még rendkívül szórakoztató a tudatlanság …

Menj most oda a tükörhöz és nézz bele, aztán gyere vissza és mond el, amit láttál. Így teszek én is ……… ……… …………… ……… ……… Na?! Milyen volt? Nekem furcsa, mert azon gondolkodtam, vajon egy ilyen tükörbe nézés megmutatja-e, hogy ki is vagyok valójában? Persze láttam (bárcsak ne láttam volna), hogy mennyivel lettem több, mi az, ami lehetne még jobb, de közben mégsem láttam teljesen magam. …