Csak mi lehetünk azok, akik méltóságán alul várjuk, hirdetjük, fogadjuk, keressük vagy éppen próbáljuk követni őt. Ez pedig nem neki, hanem nekünk ciki.

Elnézve kicsiny kis országunk egyre nehezebb helyzetét és látva, ahogyan újabb és újabb különböző adónemek jelennek meg, az eddig is agyonadóztatott magyar nép terhei között, tettem egy kis időutazást az után kutatva, hogy melyik a legbizarrabb adónem és ki vezetette be a történelem során. A sok furcsa ötlet közül – függetlenül a story történelmi hitelességétől…

Egyszer valaki úgy határozta meg a szeretetet, hogy az nem más, mint teljes mentesség a félelemtől. Az a legnagyobb és legtökéletesebb szeretet, amikor az ember már nem fél többet senkitől és semmitől. („A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.” 1Ján 4:18) …

Hazafelé tartottam egyszer, egyedül, szakadó esőben, alig látva magam előtt az utat. A kocsi ablaktörlője maximumon „pörgött” lassan már félórája, s nem sok esély volt arra, hogy előbb-utóbb csendesedik az időjárás. Kicsit izgultam is, jó lett volna egyben hazaérnem, így gyorsan mondtam egy fohászt: Uram segíts, hogy épségben hazaérjek, hogy ne történjék bajom, hogy boldogan élhessek még sok-sok évet stb. …

Ha minden igaz, akkor most gőzerővel zajlik a magyar vasút fejlesztése és lassan sikerül elérni, hogy egyszerre legyen télen a vonatokon fűtés és világítás, na nem egy kocsiban, de legalább már egy szerelvényen. Ez is valami, pár éve még át kellett szállni az ilyen szintű luxus teljeskörű kihasználásához, vagy fáztál és olvastál, vagy sötétben melegedtél.

Azt hiszem, persze csak nagyon félve az ilyen direkt kijelentésektől, de hiszem, hogy akkor, amikor az ember nagyon szeret, akkor el tud jutni arra a szintre, hogy már nem azt válaszolja, amit a másik hallani szeretne, hanem azt, amire a másiknak igazán szüksége van. Ezt egészen addig nem tudtam, míg el nem kezdtem igazán szeretni. Amikor a szeretetemnek már nem a rám gyakorolt hatása, vagy a cserébe várt javak vagy …

Logikusan az ember azt gondolná, hogy ha már száguldok a vég felé, akkor az a legjobb, ha tövig nyomom a féket, hiszen csak a fékezés állíthat meg időben. Anélkül, hogy a General Motors fejlesztő csapatának tagjai lennénk, azért csak elmélkedjünk el egy kicsit a fékek működéséről. Ha a tengelyen nagy sebességgel pörgő kereket csak egyszerűen megállítanánk, akkor az autó …

Egy kis, idős, zsidó hölgy a repülőgépen egy hatalmas svéd mellé telepszik, s le nem veszi róla a tekintetét. Végül is odafordul hozzá és megkérdezi: – Elnézését kérem, maga zsidó? – Nem – feleli a férfi. Pár perccel később a hölgy megint odafordul hozzá, és azt mondja: – Ugyan már, nekem igazán megmondhatja: ugye maga zsidó? – Egyáltalán nem – válaszolja a férfi. …

Kegyetlen világban élünk, olyanban, ahol mindig valaki vagy valami – akár egész életünkön keresztül – képes szorongatni vagy akár a markában is tartani minket. Nap, mint nap átéljük: elkaptak, megfogtak, csapdába estünk, szorongatnak minket, s az egész életünk azzal telik, hogy kiutat keresünk ezekből a szorongatott helyzetekből. …