Amikor életemben először repültem (nem kirúgás egy vizsgáról nyugi) nagyon be voltam rittyentve. Csekkoltam a légitársaságokat, hol hány gép zuhant le, melyik gépnek milyen a statisztikája, hová kell jegyet foglalni ahhoz, hogy a legnagyobb legyen a túlélési esélyem. Mert egy dolgot biztosan tudtam: akkor fogok meghalni, amikor a gép fel vagy leszáll.

„Azután elfoglalták a gileádiak a Jordán gázlóit Efraim elől, és mikor a menekülő efraimiak azt mondták: Hadd menjünk át! – megkérdezték mindegyiktől a gileádi férfiak: Efraimi vagy? És ha azt felelte: Nem! – akkor azt mondták neki: Mondd azt, hogy „sibbólet”! És ha az „szibbólet”-et mondott – mert nem tudta helyesen kiejteni –, akkor megragadták, és legyilkolták a Jordán gázlóinál. Így esett el akkor negyvenkétezer efraimi.” (5-6.) …

Biztos nagyobb lenne az érdeklődés, ha a mai igénk elmélkedésre érdemes részének (természetesen az egész elmélkedésre érdemes, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra etc…) nem a „lelkes” részt választom, hanem a „szűzleányoselsiratósférfivalmégnemhálós” gondolatokat. De nem, pedig erős volt a kísértés. Micsoda korszellemgyalázás kerekedhetett volna ki belőle, de most nincsen bajom a korszellemmel. …

Kicsit rapszodikusan kezelem mostanság az életem különböző idősávjait, azt hiszem, alkalmazkodom ezzel az időjárás szeszélyeihez. A tavaszi nagytakarítás ideje nálam még nem jött el és lehet nem is fog, ha már így a tavasz kimarad és télből egyből a nyárba megyünk. Persze érzem én, hogy kellene, de nehéz rávenni magam. Tudom, hogy a nagytakarítás azért jó, mert olyankor különös alapossággal fordulunk azon zeg-zugok felé a lakásban, amit alapjáraton eszünkbe sem jutna megnézni. …

Muvi ögén, avagy mit szabad és mit nem szabad nézni, esetleg módosítva: mit nézz egyedül és mit a családdal?! Tudom, hogy érzékeny téma, már jó párszor belebuktam ebbe a kérdésbe, mert másoknak filmet ajánlani kutyanehéz dolog. Talán azért, mert én-én vagyok, s az, hogy valami nekem tetszik, még nem biztos, hogy másoknál is osztatlan sikert arat. …

Nem tudom, hogy vajon a képekért felelős kolléga sikeresen jár-e ebben a missziós küldetésben, de én láttam egyszer egy nagyon fárasztó, de idevágó képet. A jól ismert latin mondás volt rajta vizualizálva, egy ló feküdt a hasán, vele szemben egy másik ló ugyanígy tett, s halkan odasúgta egyik a másiknak: …

Évekkel ezelőtt írtam utoljára alá olyan szerződést, aminek az apróbetűs részét képtelen voltam ott a helyszínen elolvasni. Hazavittem, mert ugye el kell olvasni, pláne akkor, ha az életemet, vagy a pénzemet viszem a vásárra. Mocsok dolog ez az apróbetűs rész, mert ebben vannak elrejtve azok az információk, amikre szükséged lenne, de úgysem fogod elolvasni, mert apróbetűs. …

Minden korszaknak megvan a felkapott és népszerű írója, költője, akikre azt mondják, hogy „wow”, meg „hú”, meg „azta”! Édesanyámék Pilinszkyt hallgattak a csapból csordogálni esténként, mi pedig Máraira aludtunk el, az öcsémék Wass Albertre meneteltek, ma meg Szabó Balázs sorait dúdolják a kamaszok. …

Nem kritizálva Gedeon hadseregparancsnok kiválasztási technikáját, de azért elgondolkodtató, hogy olyan emberekből áll a serege, akik nincsenek annyira elkötelezve az ügy iránt. Persze mondhatnánk: sok lúd disznót győz, avagy a sok kóser harcos leigázza a goj elnyomókat. „Aki fél és retteg” az mehet haza. …