Ha jól tévedek, akkor volt Grétsy Lászlónak egy nagyon jó kis cikke, amiben olvasói felvetésre nem egy szóra állt meg, hanem egy egész mondatra. Éppen azt vizsgálta, hogy mit is jelenthet a mondás, amiben „minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Az értelme világos, az ember alapvetően önző, még a szentek is. Lám-lám. Így megy ez nálunk embereknél, a jóság és az önzőség furcsa keveredése még a szenteket is utoléri. …

Minden segítő szakmában egyre nagyobb népszerűségnek örvend a sajátélmény nagydózisú felmutatása. Mert ugye akkor lehetsz jó pszichopedaszocio, ha már téged is pszichopedaszociolt valaki. Most nem mennék bele abba, hogy milyen szomorú személyes tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban, de az alapelvet azért elmélyíteném. Régen, amikor a másoknak való segítségnyújtás, még nem egy speciális kaszt kizárólagos jogcíme volt, akkor is voltak emberi problémák, feszültségek, nehéz helyzetek. …

Csak, hogy kicsit tovább lendítsük a tegnapi társadalmi normafeszegetésünket, gondolkodjunk közösen az alapvető emberi jogokról. Mert ugye egy normális rendszerben, legyen az ember áldozat vagy elkövető, de mindenkit ugyanolyan jogok illetnek meg. Legalábbis erre nagyon büszkék az európaiak, sokféle csoportnak és eszmének szerezve ezzel társadalmi jóváhagyást és egyenlőséget. …

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nagyvilág eseményeit, talán azért, mert Isten Igéjének aktualitása így még elemibb erővel szól bele a hétköznapjaink egyszerű kis dolgaiba. Nem megyek bele különösebb elemzésekbe, de szinte mindenki szóvá tette Breivik állam ellen indított perét, amit elsőfokon meg is nyert a norvég tömeggyilkos. Aki most veszi fel a fonalat, annak leegyszerűsítve, a 2011-ben 77 embert meggyilkoló Anders Breivik beperelte a norvég államot, mert szerinte embertelen körülmények között tartják fogva. …

Isten nem szereti a felemás igát. Sőt! Ki nem állhatja. Lehetsz hideg, lehetsz forró, de ne legyél langyos. Ez éppen így lehet igaz az emberi kapcsolataidra is. Vannak össze nem illő dolgok, felemás igák, félrehúzások, eltévelyedések. Arare bove et asino. Így mondták a bölcs latinok is: szamárral és ökörrel szántani. Félresikerült ötlet, ez a két állat nagyon nem megy egymáshoz. Ugyanabba a feladatba egyszerre használhatatlanok. …

Most nem akadnék le a szokásos „kinek hány feleség jut”, meg akkor „most hogyan is volt ez az Ószövetségben” klasszikusoknál. De ha jól sejtem még mindig az újszövetségi samáriai asszony viszi a pálmát, akinek ugye öt férj jutott és épp a hatodikat emésztette, vagy az őt. Igaz nem egyszerre, de végül is a problémája hasonló gyökerű volt. Létezhet-e olyan, hogy valakinek úgy van felesége, hogy nem szereti, sőt gyűlöli őt? Ezek szerint igen. …

Találós kérdés, avagy műveltségi vetélkedő. Ki mondta a következőket? „Aki többre becsüli a bőrét, mint a nemzet jövendőjét, nyitva még a kapu. Nekem férfiak kellenek. Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl. Akinek reszket az ina a közelgő zivatartól, hagyja el a termet, mielőtt tovább szólanék, mert meg kell esküdnünk a vár védelmére olyan esküvel, hogy ha azt megszegi valaki, meg ne állhasson holta után az örök Isten szeme előtt.” …

Egy olyan világban, ahol nincsen már az adott szónak semmilyen hitelessége, muszáj mindent írásba foglalni. Persze a hiteltelenséget lehet fokozni, mert ma már az sem érvényes, amit leírunk, de azért próbáljunk annyira naivak lenni, hogy legalább abban hiszünk, ami írva van. Ez ilyen keresztyén sajátosság: az Írás mindenek felett. Ha ígérek valamit, jobb írásba foglalni, mondjuk megírni egy szándéknyilatkozatot, hogy ha minden úgy alakul, akkor majd de jó lenne ha… gáz, tudom, de ez van. …

Nem tudom, hogy ki találta ki, de egy icike-picike nobel-békedíjat (így csupa kis betűvel) biztosan osztanék neki. A szundi gomb a világ egyik legcsodálatosabb digitális találmánya, segít abban, hogy lassan de biztosan ébredjünk bele ebbe a világba. Ébresztő, s aztán a szundi gomb, s a legpihentetőbb tíz perc veszi kezdetét a reggeli kómás állapotban. Emberi, hasznos, kedves, méltóságot ad a reggelnek. Bárcsak létezne egy olyan kütyü, vagy egy olyan belső hang, belénk épített érzés, ami egyfaja undi gombként működne. …