Az úgy esett, ha egyáltalán volt annyi bátorság abban a kis nemzetben, hogy egyszer a létszámban erős, ámde vitézségben gyenge Kína, hadat üzent a létszámban gyenge, de vitézségben és bátorságban erős, vagy talán legerősebb nemzetnek, a székelyeknek. Felvonult mind a két hadsereg egymással szemben, elfoglalták az állásokat, csak úgy feketélettek a havasok a sok ellenség miatt, s összeült tárgyalni a két követ, hogy hátha megtudnának egyezni, ilyen vagy amolyan feltételekkel …

Vannak olyan filmek, amiket kötelezővé kellene tenni az egyházi emberek számára, gondolok itt minden papra, elöljáróra, tagra, meg minden nem tagra, kritikusra és köpködőre, csakhogy leegyszerűsítsem az egyházhoz így vagy úgy kötődők kategóriáit. Az egyik ilyen egy dán műremek, az „Ádám almái” amelyben egy evangélikus pap küzdelmeit láthatjuk, miközben egy igazi Ádám, bűnös és romlott ember próbál szabadulni tőle, meg a változás lehetőségétől. …

Egyáltalán nem mindegy, hogy minek vagy a tagja. Mármint ezt úgy értem, hogy talán nem azonos odaszánást vár el egy bélyeggyűjtő klub, vagy mondjuk egy profi tánccsapat. Persze mindkettő lehet komoly, és vehetjük komolyan, de azért azt érezzük, hogy ahol többet várnak, ahova többet teszünk, ott egészen más érzés tagnak lenni. …

Most. Azonnal. Rögtön. Máris. Egy instant társadalom instant vezéreszméi. Pillanatok alatt szeretnénk látványos dolgokat elérni, mindeközben azzal áltatjuk magunkat, hogy így is lehet. Talán a legviccesebb a fogyókúra, amely jól szemlélteti az instant társadalom minden problémáját. Hosszú évek egészségtelen táplálkozása és életmódja odáig juttatja az embert, hogy azt mondja: elég, ezen változtatnom kell. …

Akkor, amikor a semmi és a fontos összecsapnak, a legtöbbször a semmi kerül ki győztesen. Legalábbis nálam. Sajnos. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy meg sem próbálom, egyszerűen valahogy ez az életem. De talán nemcsak az enyém. Amikor néha van egy tiszta pillanatom, akkor leülök, a kezembe hajtom a fejem és megkérdezem magamtól: mi a fontos? …

Marom magam… de nagyon. Valahol a lakásban, míg én próbálok engedni Isten Lelke vezetésének messziről foszlányok jutnak el az agyamig, a TV-ben csillagok születnek, illetve születnének, ha nem lenne eleve hallva született ötlet, hogy színpadra lépjenek. Nem is tudom, hogy mondjam, vagy, hogy írjam, de annyira egyértelmű, hogy ki az, aki nem juthat tovább. …

„Egyszer egy férfi mivel rosszul érezte magát, elment a feleségével együtt egy híres orvoshoz. Az orvos megvizsgálta a férfit, elvégzett néhány tesztet, majd a következő hírt közölte a férfi feleségével: Kedves asszonyom, az ön férje súlyos beteg, sajnos fél éven belül meg fog halni. Az asszony teljesen összetört a hír hallatán. Az orvos folytatta: …

„Benned is minden éjjel, Háború dúl, Fájdalmad kimondhatatlan, Lelkeden a tested az úr. (Test) Megrémülsz tőle, Mikor a tested megkísért, De nem adnád oda semmiért Az érzést, Mikor a test a testhez ér.” Nem vagyok én senki, hogy megmondjam mire gondolt a költő, amikor ezeket a sorokat írta, de! …

Első feladat. Gyorsan idézd fel a lehető legszebb dolgot, amit láttál eddigi életed során. Mindegy, hogy mi az, csak valami olyanra gondolj, amit ha nem láttál volna, akkor szegényebb lennél, valami olyanra, amit ha megpróbálsz felidézni, beleborsózik a hátad, éppen úgy, mint amikor először láttad. Ha megvan, akkor kérlek, figyelj a második feladatra: …