„Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz.” (28.)
Salamon bölcsessége nem abban rejlik, hogy az aktuális jeruzsálemi intelligencia teszten a legmagasabb pontszámot pörgette ki magának, nem is másodfokú sokismeretlenes egyenleteket oldott meg palota építés közben és Sába királynővel sem játszottak szimultán sakkmeccset. Habár, hogy mit játszottak és mennyire volt szimultán, abba bele sem merek gondolni. Salamon bölcsessége az alázatos Istenre hagyatkozásban van, hiszen a döntő pillanatban engedelmes szívet kért és ezt írja le végtelenített verziókban amikor csak tollat vagy bármilyen korabeli íróeszközt ragad. Mert az élet nagy dolgai automatizált folyamatokkal írhatóak le, legalábbis a Szentírás szerint. Isten nagyon sokszor medret jelöl ki az emberi folyamatoknak, elmondva, hogy minek milyen következménye van, vagy lehet az ember életében. Egyfajta jövőképe ez az embernek, annak is, aki igaz, vagyis Istenre figyelve és neki engedelmeskedve éli az életét meg annak is, aki bűnös, vagyis akinek a saját sztorija fontosabb, mint az Isten terve és vágya. Éppen ezért lehetsz nyugodt önmagad felől, ha igaz vagy és a bűnösök felől is, akik azért eléggé bosszantó módon egészen jól prosperálnak egyházon kívül és sajnos belül is. Mindenkit az fog megmenteni, amire feltette az életét. Aki a pénzre meg a hatalomra, azt ezek a dolgok tarják meg, aki meg az Élő Istenre, azt meg Ő. Az első kör semmivé lesz, de Ő örökké megmarad, meg az övéi is. A jó hír az, ami egyben a rossz hír is. Oda és vissza is van átjárás!
