„Vigyázzatok, hogy szívetek el ne csábítson benneteket, és el ne forduljatok tőlem: ne tiszteljetek más isteneket, és ne imádjátok azokat, mert akkor fellángol az Úr haragja ellenetek, bezárja az eget, nem lesz eső, és a föld nem hozza meg termését, ti pedig hamar kivesztek arról a jó földről, amelyet nektek ad az Úr.” (16-17.)
Ritkán gurul a gyógyszer, de amikor nekiindul, akkor – klasszikust idézve – „ki tudja hol áll meg”?! Mert néhány évvel ezelőtt amikor egy magát jólétinek nevező társadalomban a vezetők, mindenféle érdemi egyeztetés nélkül egyszer csak úgy döntenek, hogy vasárnap boltok bezárnak, nehezen, de átállítottam magam az új rendre. Végül is, ha Svájc meg tudta szokni, akkor én is. Aztán bő egy évre rá újra minden érdemi egyeztetés nélkül egyszer csak szólnak, hogy bocs, most arra csinálunk törvényt, hogy újra nyissanak ki a boltok, nem nézve, hogy ezzel megint hány munkavállalónak teszik tönkre az életét. Hol élünk?! Kik vezetnek? Ráadásul van, aki még képes beállni a sorba és csak tapsolni, mert akinek tetszik az előadás, annak csak csurran-cseppen valami. Döbbenet. Ez a jólét. Meg a jóléti döntés. Nyugi, nem politizálok, csak döbbenettel állapítom meg, hogy Isten Igéjének milyen mélysége és aktualitása van nálunk is. Mert az embert mindig a szíve csábítja arra, hogy elforduljon az Istentől, az embertől, az elvektől, korábbi döntéseitől. Ez a döntés sem szólt másról, csak olcsó szavazatszerzésről, hatalommániáról, sok-sok dologról, ami az Istentől elfordult szívműködés aktuális végterméke. Ilyenkor Isten népének nem tapsolni, meg éljenezni kell, nem is szidni és ítélkezni, hanem egyszerűen példát mutatni. Megmutatni, hogy van az a szív és van olyan szív, amelyik nem korrumpálható, nem enged be más isteneket, sem a hatalomnak, sem a szavazatoknak, sem ennek a szörnyű világnak az isteneit. Mert a jólét és a biztonság egy helyről jön, attól és onnan, ahol nem a szavazatok apadnak el, hanem az ég csatornái. Attól, Aki egyedül képes megtartani az övéit és megvédeni azoktól, akik eladták magukat már réges-régen egy idegen világ idegen isteneinek.
