„Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen.” (20-21.)
Angol turista érkezik Magyarországra, és leint egy taxit. – Vigyen el a nevezetességekhez! – kéri a taxist. A taxis elviszi a Lánchídhoz. Megkérdezi az angol: – Mennyi idő alatt készült el ez a híd? – Két év alatt. –feleli a taxis. – Oh… mi angolok, egy év alatt felépítenénk egy ilyet. A taxis kicsit ideges lesz, elviszi a Citadellához. Az angol megint megkérdezi: – Mennyi idő alatt készült ez el? – Egy év alatt. – Oh… mi angolok öt hónap alatt felépítenénk egy ilyet. A taxis erre igazán dühös lesz, elviszi a Parlamenthez. – És ez mennyi idő alatt készült el? – kérdezi az angol. – Lövésem sincs – feleli a taxis – most látom először, mert reggel még nem volt itt! A ma embere nemcsak azt gondolja, hogy mindig mindent tud, hanem azt is, hogy mindig mindent jobban tud. Mindegy, hogy nemzetek, mindegy, hogy családok, ember az ember ellen így is küzd, jobban tudni, gyorsabbnak lenni, bárkire bármikor ráígérni. Talán abból fakad ez, hogy érezzük, mennyire kicsik és gyengék vagyunk, minden szánalmas próbálkozásunk arról szól, ahogyan menekülni szeretnénk a középszerűség csapdájából. Így növeszti az ember önmagát akkorára, hogy a látszat elfedje a valóságot, s leszünk erősek, gazdagok, bátrak, s ki tudja még mik. Persze tudjuk, hogy mindig lesz erősebb, gazdagabb, bátrabb, de egy-két pillanatnyi illúzió is elég sokaknak a boldogsághoz. Jézus Krisztus nem hiába mondja el az embernek többször is, hogy a nagyság olyan látszat, ami mögé nem szabad elrejtőzni. Kicsinek, gyengének, szelídnek, gyermeknek kell lenni, mert csak az tud kérni, aki rá van szorulva a másik erejére és gazdagságára. Ha kérsz, kapsz. Ha pedig kapsz, akkor mindig bőségesebben, mint ahogy kérted, vagy gondoltad. Istennél így működnek a dolgok, én tudom, te tudod, ő pedig jobban tudja. Tényleg mindig jobban. Ráadásul mindig a legjobb tudása szerint cselekszik és ad, azoknak, akik kérik, meg akik gondolják.