Illúzió

„Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet.” (24.)

Gyerekkorom egyik kedvenc és csodált illuzionistája David Copperfield volt, aki – akkori gondolkozásom szerint – képes volt azokra a lehetetlen dolgokra, amire senki más nem ezen a világon. Átmenni a kínai nagy falon, eltüntetni a szabadságszobrot, varázslatos módon mesélni miközben varázslatos dolgokat tesz a színpadon, gyermekkoromban teljesen le tudott nyűgözni ezekkel a varázslataival. Aztán rá kellett jönnöm, hogy mindez természetesen csak illúzió. Vagyis amit látok, és amit tapasztalok, azt tévesen értelmezem. Nem ismerem fel a valóságot, vagy hamisan ismerem fel azt, így az illuzionista képes arra, hogy olyan dolgokat hitessen el velem, ami valójában nem, vagy nem pontosan úgy létezik. Ettől még David Copperfield egy szenzációs és tehetséges bűvész, előadóművész és illuzionista, nagyon jól használja ki az emberi természet egy nagyon fontos jellemzőjét. Tudja jól, hogy az ember legtöbbször a látszat szerint ítél, tehát, ha valami a valóság látszatát ölti magára, akkor az ember el is hiszi, hogy a valóság az. Jézus Krisztus nem illuzionista, de tudja jól, hogy az ember veszte mindig abban rejlik, ha valamit valóságnak hiszünk, miközben nem az. Látszat szerint ítélni az ember és az emberiség halála, amiben sajnos élen mindig a vallásos emberek járnak. Vallásosnak lenni mindig illúzió. Nincs köze a hithez, sem a valósághoz, csakis kizárólag ahhoz, amit mi annak tartunk és hiszünk. Az akkori kor vallásos emberei a látszat alapján nem elfogadták Jézus Krisztust, hanem elítélték őt, mivel a kis vallásos illúziójukat nem tudták átlépni. Döbbenetes, de az-az illúzió, hogy tudják ki az Isten és hogyan működik, vagy, hogy ki lehet és ki nem a Messiás elzárja őket a valóságtól, az élő Jézus Krisztustól. Akinek van füle hallja! Óvakodjatok a vallásos illúzióktól, amelyek látszatra ítélnek, de közben a valóságot és az igazságot nem képesek meglátni!

Korábbi áhítatok