„Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.” (3.)
„Ha ez kezedbe jut, fontolgasd. Csillagzatom szerint feletted állok; de ne ijedj vissza a nagyságtól: némely születik nagynak, némely szerzi a nagyságot, némelyre pedig rátukmálják azt.”
/Shakespeare/
Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok c. művének ez az egy sora jól adja vissza az alapproblémát, ami a tanítványok Jézusnak feltett kérdésében rejlik. Igaz Lévay József a greatness-t rangnak, míg Szabó Lőrinc előkelőségnek fordítja, én megmaradtam az eredeti verziónál. Mert a tanítványok is arról beszélgetnek, hogy ki a nagyobb a mennyek országában?! Jézus középre állít egy kisgyermeket és válaszával újraértelmezi a tanítványi kérdést. Mintha azt mondaná nekik hamiskás mosollyal a szemében: Drágáim! Ti azon osztozkodtok, hogy ki lesz a nagyobb ott, szerintem meg arról kellene beszélgetnetek, hogy egyáltalán ott lesztek-e, meg, hogy ki is kerülhet be oda?! Értitek mamlaszok?! Ha olyanok nem lesztek, mint ez a kisgyermek, akkor nem mentek be oda. És mielőtt elkezdenétek azon problémázni, hogy mit tud ez a kisgyermek, spórolok nektek időt: tök mindegy. Ne azon gondolkodjatok, hogy a gyerek mennyire ártatlan, meg mennyire kiszolgáltatott, meg mennyire tud bízni a felnőttekben. Nem azért állítottam középre, mert ő valamilyen, hanem azért, hogy felfogjátok, ti csak egyféleképpen tudtok olyanok lenni, mint ez a kisgyermek. Már Nikodémussal is meg kellet futnom ezt a kört. Nem tudsz vissza menni anyád méhébe. Te, már sohasem leszel és lehetsz gyerek, csakis és kizárólag a megtérés által. Értitek? Egyetlen egy esélyed van arra, hogy újra gyermek légy: térj meg!
