felismerés

„És aki csak megérintette, meggyógyult. (36.)

Azt gondolnánk, hogy Jézus Krisztus közelében a lehető legcsodálatosabb dolog, ami történhet velünk, az-az, amikor egyszer csak meggyógyulunk. Amikor egy-egy életbetegségünkre egyszer csak gyógyír érkezik, amikor egy-egy hiányunkra, végre kapunk válaszként valamit, amire nagyon-nagyon vártunk. Amikor a kis életnyomorúságunk egyszer csak enyhülni és szűnni kezd, az ő csodálatos és csakugyan gyógyító érintése nyomán. Ennek a rövid kis epizódnak lehetne ennyi is az összefoglalója: Jézust elég megérinteni, s ennek előfeltétele, hogy érintés-távolságba, helyesebben közelségbe kell vele kerülni. Azoknak állhat be döntő változás az életükben, akik az ő közelébe kerülnek, akik eljutnak a köpenye sarkáig vagy a ruhája szegélyéig. Onnan minden más már egyfajta szent automatizmus, nincs senki elküldve, nem hangzik fel a kérdés, hogy hiszel-e, csak elég a gyógyulás akarása, ami eljuttatja az embert ebbe a közelségbe. Nos, én azért szeretném ezt a nagyon egyszerű, ugyanakkor divatos narratívát icinyke-picinykét árnyalni. Mert a gyógyulás, a változás, az átformálódás nem a közelséggel és az érintéssel kezdődik, hanem a nagyon pontos felismeréssel. Mert az előfeltétele ennek az egész sztorinak az, hogy az emberek fel kell ismerjék, nagyon pontosan, hogy kicsoda is ő. Ez a felismerés nemcsak az arcvonásokról szól, nemcsak a korábbi tapasztalatokról, hanem Jézus teljességéről. Ő az, aki a Krisztus, aki gyógyít, aki megvált, aki szeret, akihez közel lehet kerülni, sőt, akit keresztre lehet adni és feszíteni. De Ő az, aki a Krisztus. Aki visszajön és ítél, a Győztes, a Bárány, a Királyok Királya. Az Ő királyságában Ő a király, szóval, ha neked csak egy doki kell, egy kedves pszichológus, aki meghallgat, egy halkan a háttérből duruzsoló tanácsadó, akkor csalódni fogsz. Persze ezeket mind megkapod, de lemaradsz a lényegről, arról a gyógyításról, ami nem a tüneteket gyógyítja meg, hanem az alapbetegséget szünteti meg végérvényesen. Akkor, amikor majd vele együtt leszünk az Ő királyságában, úgy, ahogyan Ő maga is.

Korábbi áhítatok