„Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;” (8.)
Vannak ezen a néven igazi hírességek, a mindenhez majdnem értő Mekk Elek, a bibliai híresség Abim Elek, és a közel tíz éve csillagként megszülető Mészáros János Elek. Ez utóbbi most a számunkra érdekes, hiszen tíz éve valami olyan történt az RTL Klub színpadán, ami nem szokványos, legalábbis az ő házuk táján. Majd mindenki fogja elemezni, meg magyarázni, meg kritizálni, én inkább az örömömet írom ide. Mészáros János Elek megnyerte a Csillag születik tehetségkutató versenyt, s amikor a konfettik az egekig repítették az ő dicsőségét, akkor ő a műsorvezetői kérdésre a következőt válaszolta: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem…” (2Tim 4:7) aztán sírva fakadt. Nem magyarázok bele semmit és Senkit, mindenesetre szívmelengető érzés volt látni és hallani, hogy valaki olyan győzött, aki még ilyet is tud. Szinte végig sugárzott valami csöndes egyszerűség ebből az emberből, aki minden egyes eredményhirdetést ugyanolyan nyugalommal várt, s minden továbbjutásán szinte mindenkinél jobban meg tudott lepődni. Ami most következik, az pusztán feltételezés, de mintha ez a mai ige sütött volna át a mi Elekünkből. „Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe.” . Azt mondták Eleknek, hogy amit ő folytat az kultúrmisszió, remélem annál kicsit több. Nagyon sok embernek szüksége van ma erre az életlátásra, hiszen egyre jobban szorongatnak minket, minden oldalról, s szinte mindenki, s nagyon sokszor kétségeskedünk, de nem eshetünk kétségbe, hiszen a lényeg a miénk. Ez persze már nem Elek, hanem Jézus Krisztus, és nem kultúr, hanem világmisszió.
