„Kopaszra nyiratkoznak miattad és gyászruhát öltenek, sírnak miattad keserű lélekkel, siratnak keservesen. Fájdalmukban siratóénekbe kezdenek, és így énekelnek rólad: Kicsoda pusztult el úgy, mint Tírusz a tenger közepén?!” (31-32.)
Egészen 2013-ba ugrunk vissza a következő csöppet sem biblikus jelenetig, de csak azért, hogy egy abszolút biblikus jelenetet hozzunk össze a nem biblikus jelenet felhasználásával. Annak, aki látta a Gru második részét talán nem lesz ismeretlen El Machonak, a híres és hírhedt gonosztevőnek a neve. Akinek a Gru sem ismerős, annak nehezen indul ez a reggel, de oda se neki, ahogyan a kis sárga minionok mondanák: La boda poulet tikka masala! Szóval El Macho maga volt a puszta öklű tesztoszteron atombomba, s így a gonosztevő társadalomban kiemelt hely jutott neki, egészen hirtelen bekövetkezett szörnyű haláláig. Amikor is, a mi El Machonk a létező „legmacsósabb” halált választotta, és a derekára erősített 250 font dinamittal belovagolt egy cápa hátán egy még működő vulkánba. Egy nagyágyúnak ilyen nagyágyús bukás dukál, s mint azt olvassuk és látjuk, nemcsak a mesékben. „Igazán magasról lehet igazán nagyot bukni.”, szokták volt mondani a bukásszakértők és nagyon igazuk van. Az, aki elhiszi magáról, hogy mindenek felett is áll, aki azt gondolja bármit megtehet, aki nagyon magasra menetel, az általában iszonytató nagyot szokott pofára esni. Isten igazsága és igazságossága így is meg tud mutatkozni, csak türelem kell hozzá meg némi alázat, hogy kivárjuk a sok nagy sztorinak a végét. S ahogyan akkor Tíruszra csodálkozott rá mindenki, vagy Babilóniára, vagy Rómára, s tették bukásukat elrettentő példává, úgy ma is szemtanúi lehetünk nagyon magasról induló zuhanásoknak. Ránk nézve ennek egy tanulsága van, na jó kettő. Egy: Nézzél Gru-t! Kettő: Csak akkor menj egészen magasra és mindenki fölé, ha nem felejted el, hogy feletted is ott az Isten. Mert ha ez megvan, akkor, ha leesnél is van, aki megtart. Ha szerinted nincs senki feletted, akkor meg ne csodálkozz, hogy mekkorát esel!
