Cinkosok

Emberfia! Ilyen őrállóvá tettelek téged Izráel házában. Ha igét hallasz tőlem, figyelmeztesd őket az én nevemben! Ha ezt mondom a bűnösnek: Bűnös vagy, meg kell halnod! – és te nem mondod meg, és nem figyelmezteted a bűnöst, hogy rossz úton jár, akkor az a bűnös meghal ugyan bűne miatt, de a vérét tőled kérem számon. (7-8.)

Ha már a napokban szóba került Babits intelligenciája, akkor álljon itt újra ő, Jónás szájába adva a mély és fájdalmas felismerést: vétkesek közt cinkos, aki néma. Ma erről a némaságról és cinkosságról lesz szó, ami Isten népének állandó és nagyon is aktuális kísértése. Egy kis sztorival hadd hozzam a problémát testközelbe. Grün kikiabál az irodából az üzletbe. – Száz euró hiányzik a kasszából. Ki vette ki? Kohn az üzlethelyiségben úgy tesz, mintha semmit sem hallana, hiába ismétli meg Grün a kérdést. Grün felpattan, és dühösen kirohan az üzletbe. – Miért nem feleltél a kérdésemre? – Ide nem hallatszik semmi – mentegetőzik Kohn. – Ha nem hiszed, próbáld ki. Erre helyet cserélnek, Grün kint marad, Kohn bemegy az irodába. Amikor elhelyezkednek Kohn jó hangosan kikiabál az irodából: – Ki csábította el a feleségemet? Grün visszakiabál: – De furcsa, ide tényleg nem hallatszik semmi. Sokszor így működünk és így működik: te tudsz az én kis piszkos dolgaimról, én tudok a te kis piszkos dolgaidról, ez pedig éppen elég, hogy a vétekben cinkosok, s egészen addig némák maradjunk, míg valaki meg nem töri a csendet. Magyarul, ha te nem árulsz el, akkor én sem téged. Így lesznek az őrállókból cinkosok, így adják fel küldetésüket nagyon sokan és ahelyett, hogy figyelmeztetnének, hogy szembesítenének Isten igazságával és Igéjével mindenkit, inkább részesei lesznek a mások szégyenének. Ha Isten téged őrállóvá tett, akkor nemcsak a feladat nehéz, de a következmények is. Ezt nem árt észben tartani és eszerint cselekedni még a nagy cinkoskodás előtt!

Korábbi áhítatok