„…fölment… felolvasta… szövetségetkötött… követik… megtartják… teljesítik… elfogadta… megparancsolta eltávolította… kivitette… leromboltatta… behozatta… összetörette… Így szerzett érvényt a törvény rendelkezéseinek, amelyek le vannak írva abban a könyvben, amelyet Hilkijjá pap talált az ÚR házában.” (24.)
Azt hiszem arról is beszélnünk kell, hogy hogyan tudunk kilépni a folytonos tervezgetés, ígérgetés és fogadkozás csapdájából. Mi keresztyének ebben nagyok vagyunk. Bizottságokat hozunk létre, akik majd megbeszélik, meg kitalálják, hogy aztán egy újabb bizottság majd megmondja, hogy az előző bizottság mondhat-e olyat, amilyet kitalált. A keresztyénség túl sokat tervez, és keveset valósít meg – az amúgy – zseniális terveiből. Pedig, az igazi erősségünk pontosan abban volt évszázadokon át, hogy képesek voltunk a tervezgetés fázisából hamar eljutni a megvalósítás krisztusi talajára, ahol tett tettet követett. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Krisztus is a szolgálatát végezte, volt benne tervezés, előrelátás, de nem rekedt meg ennél a fázisnál, hanem a gondolatot szó, majd a szót határozott tett követte. Ezt kellene valahogyan visszahozni, mert ma ez hiányzik a legjobban, nekem, meg annak a világnak, amelyik sóhajtozva várja, hogy ne csak dumáljunk a szeretetről, hanem a lehető leggyakorlatibb módon megéljük azt. Annak, a i mindig csak tervezget, meg ígérget, nagyon nehéz a tettek mezejére lépni, de nem lehetetlen. Most mondhatnám, hogy nekem is sikerült, pedig „nagydumás” vagyok, de sokkal jobb, ha olyan példát hozok elétek, ami nálam jóval hitelesebb. Jósiás király akciótervét nem ismerhettük meg a tervezés fázisában, hanem abból tudunk rá visszakövetkeztetni, amit tett, s aminek a kulcsszavait, no és a belső motivációját tizennégy sorral (az én szövegszerkesztőmben ennyi) feljebb találjátok. Amikor ráakad az Isten Igéjére, akkor elindul az a tudatos terv és folyamat, amely az élet minden területét ehhez az Igéhez akarja igazítani. Kemény tettek, hiszen takarítani kellett, néha pusztítani, volt, hogy lerombolni, de csak így tudta azt felépíteni és megvalósítani, ami „abban a könyvben” írva volt és írva van! Meddig tervezgetsz még? Itt lenne az ideje már tenni is valamit! Nem?!
