„Amikor végigjárták a városokat, átadták nekik azokat a határozatokat, amelyeket a jeruzsálemi apostolok és vének hoztak, hogy tartsák meg azokat.” (4.)
Mint a mesében: „… egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörű nő, aki hozzáment egy perfekcionista (… olyan valaki, akinek a tenger sem elég sós…) pasihoz. Akármit is csinált, akárhogy kedveskedett neki, a férjének soha semmi nem volt jó és nem volt elég. Mikor reggel munkába indult, a férje kifüggesztett egy cetlit az ajtóra, amire ráírta, mit kellene a nőnek aznap csinálni. Amikor este hazajött, módszeresen leellenőrizte, és örült, ha az el nem készült dolgokkal bánthatta a feleségét. Szegény nő akárhogyan igyekezett, akárhogyan próbálta, de sohasem tudta elvégezni mindazt, amit a férje a listára írt. A sok sikertelenség és bántás hatására, szépen lassan elkezdte gyűlölni a férjét. Amikor pár év múlva a férje váratlanul meghalt, nem ejtett egyetlen könnycseppet sem. Nem volt miért. Nem sokkal ezután találkozott egy férfival és szerelmes lett bele, aki az előző férjének pont az ellentétje volt. Hozzáment feleségül, és napról-napra jobb és jobb lett a kapcsolatuk, sohasem veszekedtek, a férje sohasem bántotta és nem is kérte számon. Egy nap, amikor a fürdőszobát takarította, a szennyes tartó mögül előkerült egy cetli, egy azokból, amit előző férje írt. Akaratlanul is átfutotta, és megdöbbenve fakadt sírva. Mindent megcsinált aznap, ami a cetlin volt. Még többet is. Még azokat a dolgokat is, amiket az előző férjének utált megtenni. Pedig, most senki nem parancsolt rá és senki sem kérte számon.” Sokszor tűnhet úgy, hogy a keresztyénség nem más, mint egy „Csináld ezt, ne csináld azt” tennivalólista, amit, ha nem teljesítünk, akkor jön a leszidás vagy a büntetés. A határozatok, a törvények, a szabályok tényleg azért vannak, hogy megtartsuk azokat. De nem azért, mert azt parancsolják, nem félelemből, hanem mert mérhetetlenül szeretjük azt, akinek szabályok nélkül is engedelmeskednénk. Ez a legnagyobb törvény! A Péternek feltett kérdésre „a szeretsz te engem”-re, így a te életgyakorlatod lehet a válasz.
