Írta: Rick Lawrence
Mikor a jelenkor egyik nagy teológusa, Bono (a U2 frontembere :)) elhatározta, a keresztyén hit egyik jelentős pillérével, a kegyelemmel kapcsolatban kifejti nézeteit, (természetesen :)) született egy dal. Íme, egy részlete:
Kegyelem
Elveszi a szégyent,
Eltakarja a gyalázatot,
Eltünteti a foltot,
Ez lehetne a neve,
Kegyelem,
Egy lány neve,
És egy gondolaté,
Mely megváltoztatta a világot,
És mikor az utcán sétál,
Hallod a muzsikát,
A Kegyelem megtalálja a jót,
Mindenben,
A Karmán kívül létezik,
A Karmán kívül él,
Önmagában létezik.
Nagyon tetszik, ahogy Bono összegzi a kegyelem hatását az életünkre—“A Kegyelem gyönyörűséget alkot a rút dolgokból.” A dalszövegben Bono megszemélyesíti a manapság pimaszul hangzó, szinte már botrányos magját, lényegét annak a “meg nem érdemelt kegy”-nek, amiben részünk lehet:
“A Karmán kívül létezik,
A Karmán kívül él,
Önmagában létezik.”
A Karma egy keleti vallási fogalom, amit mind a Hinduizmus, mind pedig a Buddhizmus magába foglal. Lényegében azt jelenti, azt kapod, amit érdemelsz. Ez ugyanaz, mint amit a gyerekeknek mondanak karácsonykor, “Ha jó leszel megkapod a játékot, ha rossz, akkor nem.” Még ha nem is valljuk nyíltan az életünkben a keleti vallások tanait, a Karmát mégis teljességgel befogadjuk. A túláradó többsége a nyugati keresztyénségnek még mindig hiszi, hogy akkor juthat a Mennybe, ha jó, azaz, azt kapja majd, amit megérdemel, kiérdemel a jóságával. De azért vagyunk jó néhányan, akik ismerjük a helyes választ J Vagyis, hogy a Krisztusba vetett hit, azaz, hogy Ő megváltott minket, szóval Ő maga az egyetlen út. Tehát, az, hogy a Mennybe juthatunk, nem a magunk jóságán múlik.
A kegyelem Isten „lételeme”, alapvető működési formája, amit makacs elköteleződéssel juttat kifejezésre abban is, ahogyan „gyönyörűséget alkot a rút dolgokból”. És, ha úgy vesszük, nagyon hasonlít a taekwondo-ra is. Annak ugyanis egyik központi gyakorlata felhasználni a támadó fél erejét, lendületét önmaga ellen. Ez pedig épp a Karma ellentéte, de a fizika törvényeinek is ellent mond, ahol minden erő egy ellen irányú erővel találkozik. Ehelyett a teakwondo-ban arra képeznek ki, hogyan ismerd fel az ellenfeled energiáját, lendületét, és aztán hogyan használd azt fel ellene. Ezért van az, hogy ebben a sportban egy kisebb ember simán le tud győzni egy nagyobbat.
Valahogy így van ez akkor is, mikor azt, amit a Sátán gonosznak szánt, Jézus jóra fordítja. A Róma 8:28, 31-32-ben Pál így vázolja Isten gyönyörűt-a-rútból egyéniségét: „Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javokra van, mint a kik az ő végzése szerint hivatalosak. Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? A ki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?”
Ha mindezt, amit Pál mondott, lefordítjuk a teakwondo nyelvére, kb. valami ilyesmit kapunk: “Ha Isten az ellenséged lendületét mindig felhasználja ellene, hogyan hiheted, hogy az ellenségnek esélye lehet veled szemben? Ha Isten már legyőzte a Sátánt, és annak gyilkos tervét a kereszten ellene fordította mindazzal, ami ott történt, akkor hogyan hiheted, hogy ugyanezt ne tenné meg a te javadra, a életedben is?”
Fordította: Momo
