„És senki sem tölt újbort régi tömlőbe, mert szétrepesztené a bor a tömlőt, s odalenne a bor is, a tömlő is; hanem az újbor új tömlőbe való.” (22)
Egy kis kalandomat hadd osszam meg veletek, „Én és a villanyszerelés” címmel. Ez amolyan hős eposz lesz, így kéretik nem lenézni e történet főhősét, ez esetben: engem. Adott egy éjjeli fény (ez egy konnektorba dugható egyszerű lámpa, ami arra szolgál, hogy este ne ess hasra, ha netán próbálsz a mosdó felé bandukolva éjszakai túrázni, illetve, hogy ne üvöltsön a gyerek, ha nem szeret sötétben aludni) és a kezdő villanyszerelő. Szóval fogom az éjjeli fényt, bedugom a konnektorba, de semmi. Nem világít. Ahogy hozzáérek, világít. Na, kipróbálom egy másiknál, hát újra nem világít, ha megfogom, akkor pedig világít. Azt az ötletet, hogy netán most jöttem rá egy eddig ismeretlen tulajdonságomra, s a közeljövőben „electro man” – ként fogok élni, ezzel biztosítva új alternatív áramforrást Paks és társai kiváltására – nyilván, hamar elvetettem. Maradt a „Te jó ég, zárlatos az egész elektromos hálózat!”, meg az idegeskedés, villanyszerelő stb. Aztán, mint jó magyar férfi, szinte utolsó mentsvárként elővettem a használati útmutatót, amelyben ez állt: „Automata éjjeli fény, csak sötétben kapcsol be.” Szóval nem zárlatos volt, csak amikor hozzá értem, eltakartam a fényérzékelőjét. Nem ártana mindig itt kezdeni. A használati útmutatónál. Sok szenvedéstől és ostoba cselekedettől megkímélnénk magunk. Éppen ezért mondja el Jézus Krisztus az egyik legfontosabb használati útmutatót minden újító és megújító törekvéshez. Az új, nem biztos, hogy arra való, hogy foltozgassuk a régit, mert lehet, hogy sokkal több rosszat teszünk vele, mint jót. Az új tartalom, nem biztos, hogy beletölthető a régi keretbe, mert mindkettő értékét veszti, sőt, mindkettő tönkre mehet. Mindkettőnek meg van a maga helye értéke, az újnak is, meg a réginek is, de aki bölcs, s akinek számít mind a kettő, az nagyon vigyáz azzal, hogy az új tartalomhoz hogyan viszonyul a régi keret. S mi más szemléltethetné ezt legjobban, mint maga az a csoda, hogy a régi életünket nem tudjuk befoltozgatni Jézus új tanításaival, hanem az új Jézusi tanításnak, új Jézusi élet kell, hogy teret adjon és engedjen. Nem elég foltozgatni, meg a régit újjal feltölteni, mert annak mindig szakadás és repedés a vége, hanem újjá kell születnünk. A Bibliában mellékelt használati útmutató szerint.
