„Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak ágai között.” (19.)
Jézus elgondolkozott, majd feltette a kérdést: Mihez hasonlítsam az Isten országát? Várjatok, gondolkozom, olyan nehéz ez. Megvan. Hasonló egy luxusyachthoz, ahol mindenki jól érzi magát, az emberek kiválóan szórakoznak, mindenki sokat eszik meg iszik, gond egy szál se, csak utaznak, elvannak. Vagy nem. Várjatok, jobb ötletem van. Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonló egy nagy hideg kőépülethez, amit nem lehet befűteni, legalább nyolcszáz férőhely van benne, de már csak nyolcvanan ülnek a padokban, mert nyilván padok kellenek, és van egy nagy hangszer középen, amin már senki nem tud játszani, de most újították fel állami pénzből. Ez sem jó. Ne segítsetek, Péter ne súgj, megvan. Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonló a rendezvényszervező céghez, ahol fiatal pároknak csinálnak valentin esti vacsorát, meg irodalmi kávéházat, meg hullócsillag nézést a torony tetejéről… ez sem az igazi. Van jobb! Ez lesz az. Figyu, te is Tamás, ne nézz olyan kételkedve. Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonló ahhoz az országhoz, ahol a miniszterelnök nemcsak a hátizsákjában hordja a Bibliáját, hanem olvassa is, és aszerint él, szól és dönt a társaival egyetemben. Ekkor már egyik tanítvány sem bírta kacagás nélkül, – Ne haragudj Uram, nyögött Péter kínjában, mert a sok nevetéstől, egyre nehezebb volt levegőt venni, de ezek biztosan nem lehetnek az Isten országának a hasonmásai. – Tényleg nem, felelt Jézus, a maga csendes szelíd módján. De higgyétek el, sokan azt gondolják majd, hogy az, amit tesznek és csinálnak, az nagyon hasonló lesz az Én Atyám országához. – Akkor mondj olyat Uram, ami félreérthetetlen, amibe nem lehet majd belehazudni a mi töredékes emberi történeteinket. Jézus elmosolyodott és csak halkan, szinte magának suttogta: – Sajnos azt mindenbe bele lehet. Majd hirtelen felnézett és azt mondta. Megvan! Legyen a mustár, azt mindnyájan ismeritek, milyen kicsi a magja és mégis milyen nagyra tud nőni és még a madaraknak is lakóhelye lesz, mert az Isten országa pont ilyen. – Milyen Uram? – kérdezte Péter. – Félreérthetetlen! – felelte Jézus.
