„Ő azonban ismerve gondolataikat, ezt mondta nekik: Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul, és ház házra omlik.” (17.)
Még valamikor az ötvenes években a BBC indított egy zseniális rádiókabaré sorozatot, a második világháborúban szolgáló tábori nevettetők munkába állításával. A hihetetlen ésszel és humorral megáldott Spike Milligan volt a fő író és ötletelő és sok goon (tuskó, idióta, fajankó) rádióhangja is. Peter Seller is itt kezdte, még mielőtt a Rózsaszín Párduchoz igazolt és bizonyíthatóan innen inspirálódott a Monty Python vagy a Larry és Fry is. Jézus Krisztus gyógyító showjának megértéséhez ajánlom így a következő Spike Milligan által írt kis történetet. „Két vadász sétál az erdőben, egyszer csak az egyik hirtelen összeesik, felakad a szeme, nem lélegzik. A másik gyorsan kapja a mobiltelefont és hívja a mentőket és remegve mondja a telefonba: – Kérem segítsenek, azt hiszem meghalt a barátom, most mit tegyek? – Mindenek előtt – mondja a vonal túlsó végén a mentőszolgálat ügyeletes diszpécsere – nyugodjon meg, aztán pedig meg kell győződnie arról, hogy a barátja tényleg meghalt. – Rendben, kérem tartsa – feleli a vadász, majd pár perc csend után egy lövés dördül, majd visszatér a vadász a telefonhoz. – Igen, biztosan meghalt, ezek után mi a teendő?” Ha esetleg nem értenéd a Sátán és Jézus csatájának ezt a kiemelten fontos epizódját és az abban szereplő emberi felelősség lukácsi leírását, akkor mindig gondolj erre a viccre. A fariezusoknak megvan a bevett és begyakorolt módszerük arra, hogy megmondják ki az élő, meg ki a holt, meg ki az istené, meg ki az emberé vagy akár az ördögé. Jézus ezt írja felül, ezt címkézi át és nyilvánvalóvá teszi, hogy van az ördögé, meg van az övé, ami nem az egyik, az a másik, és itt nincsen szürke, meg semleges zóna. Vagy vele gyűjtesz vagy tékozolsz. Vagy Ő a Sátán és az ördögök főnöke vagy pedig Ő a Messiás. Mi pedig vagy halottak vagyunk, vagy élők!
