„Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak.” (21.)
Figyelem a gyermekeim, bizonyos történetekben mind az öten benne vannak és olyan érdekes nézni és látni, hogy egy-egy kérdést hogyan old meg a tizenkilenc éves, és mit kezd vele az alig kettő. Amikor azt mondom gyermeki egyszerűség, akkor azt tényleg úgy értem, hogy minél kisebb a gyerek, annál egyszerűbben old meg a felnőtt számára bonyolult helyzeteket. – Építsünk Legóból autót – mondom, és a legkisebb egy perc alatt összepattint három kockát, brümmög hozzá, tologatja és kész is az autó, már játszik is, míg a nagyobbak még egy fél óra múlva is keresik a piros kormányt, ami az összerakási rajzban a kettes kocka szélén van. Persze a nagyok joggal mondhatják a kicsinek, hogy az nem is autó, nincsen kereke, nem is úgy kellene kinézzen, de ez különösebben nem zavarja a lelkes tökmagot abban, hogy önfeledten és boldogan játsszon az ő nagyon profi autójával. Amikor Jézus magasztalja Istent, amikor ujjong a Lélek által akkor hangsúlyozza, hogy az evangélium bölcsessége valójában a legegyszerűbb emberek számára lesz majd a legérthetőbb. Olyan emberek előtt, akik tényleg ezzel a gyermeki egyszerűséggel teszik össze az evangéliumot, és már élnek is általa, míg a bölcsek még mindig az apró részleteken tökölnek. A samáriai asszonynak hamarabb esett le az egész sztori, mint Nikodémusnak, aki próbálta a meglévő filozófiai és tanrendszerbeli eseményeket a nekik megfelelő helyre tenni. Pontosan úgy van ez, ahogyan Pál apostol írja: „Mert meg van írva: „Véget vetek a bölcsek bölcsességének, és az értelmesek értelmét semmivé teszem.” Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket…Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket, hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt.” (1Kor 1). Szóval nem kell ezt túlbonyolítani, nem kell túlfilozofálni, csak elfogadni, hogy az Isten annyira szeret minket, hogy a három kocka is autó, csak merni és akarni kell vele játszani.
