„Odajött a két hitvány ember is, leültek vele szemben, és ezek a hitvány emberek így tanúskodtak Nábót ellen a nép előtt: Átkozta Nábót Istent és a királyt! Ezért kivitték őt a városból és agyonkövezték.” (13.)
Jobb, ha tőlem tudod meg a rossz hírt: Mindig lesz két hitvány ember, aki ellened szövetkezik, aki ellened tanúskodik, s akik szavai alapján ítélnek meg vagy éppen el a körülötted élő emberek. Mert hitvány emberek mindig is voltak és mindig is lesznek, akik parancsra képesek hazudni, még akkor is, ha a törvény szigora súlyosan elítéli azokat, akik hamisan tanúskodnak. Őket nem zavarja majd a Biblia, amire kezüket teszik, s megesküdnek arra az Igére, ami azt mondja, hogy „ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen”, s rezzenéstelen arccal mondják majd, hogy esküszünk, miközben zsebük mélyén már ott lapul hamis esküjüknek az ára. A világ nagy része megvehető, lefizethető, a törvények tele vannak kiskapukkal, nem a törvény és az igaz tanú fog téged megvédeni az emberektől, s nem is hiszem, hogy előttük védelemre szorulunk. A kérdés az, hogy Isten előtt tiszta-e a lelkiismereted, előtte meg tudsz-e állni úgy, hogy az életed tanúskodik ártatlanságod mellett! Persze, hogy nem, hiszen nincsen tökéletes élet, nincs hibátlan ember, éppen ezért lehetséges az, hogy a mi tárgyalásunkon az a Krisztus lesz a tanúnk, aki a saját maga életét és áldozatát fogja felhozni a mentségünkre. Éppen ezért javaslom, hogy ne a hitvány emberekkel keressünk barátságot, meg próbáljunk minőségi kapcsolatot velük kialakítani, hanem mindenek előtt azzal a Krisztussal, aki minden hitvány tanúval vagy akár a saját lelkiismeretünkkel szemben is képes mellettünk igazán és igazul, minden hamisságtól mentesen tanúskodni.
