„Dávid ugyanis azt tette, amit helyesnek lát az ÚR, és egész életén át semmiben sem tért el attól, amit parancsolt neki, kivéve a hettita Úriás esetét.” (5.)
Eddig még nem volt priuszom, de ha még egyszer elkövetem azt a hibát, hogy bármilyen fajta politikai beszélgetést megnézek, akkor biztosan lesz. Valamelyik este végignéztem egy Gordonkás beszélgetést ahol csak úgy repkedtek a Millák, meg a bölcsességek, s úgy éreztem, hogy ha nem csapkodom valakinek a fejét egy kemény és dudoros tárgyba, akkor meg sem tudok majd nyugodni. Persze lenyugodtam, de azért elkapott az indulat meg a hév, s háborogtam egy sort magamban, hogy a köztörvényességnek is vannak remekbe szabott határai, meg attól, hogy valakinek még nincs ott a rendőrségi nyilvántartásban az ujjlenyomata, attól még lehet bűnöző. Persze jólszituált, meg kedves-rendes, meg nyakkendős, fehérgalléros, de hihetetlen, hogy mennyire nincsen erkölcsi érzéke embereknek. Aztán persze megnyugtattam magam, hogy Istennél egész más nyilvántartás fut, ott a priuszok nem évülnek el, s ráadásul annak a nyilvántartásnak csak annyi az értelme, hogy lássák, kinek mennyit kell majd kegyelemből elengedni, ha igaz bűnbánattal fordul majd a priuszos a kegyelem trónusához. Talán a legjobb példa ez a híres Dávid, a csoda király, aki az Isten hűséges választotta, aki egész életében engedelmeskedett az Istennek, kivéve azt az aprócska kis sztorit, amikor is a priuszát szerezte. Ugye volt ez a kis bepusztítás a mások békés családi életébe, kis elszeretés, meg felcsinálás, amik ugye elég távol esnek az „istennek engedelmeskedő élet” kategóriájától. A priusza annyira nem évül el, hogy jó pár száz évvel később is Jézus Krisztus családfájában úgy emlegetik Dávidot, hogy ez az affér is belekerüljön kitörölhetetlenül a Messiás vérvonalába. „Isai fia volt Dávid, a király. Dávid fia volt Salamon, Úriás feleségétől.” (Mt 1:6) A priuszok az Istennél nem évülnek el, de pont Dávid bizonyítja be, hogy még egy ilyen priusszal is lehet normális élete az embernek, ha képes a tettét megbánni, s az egész életét az Isten kezébe priuszostól meg mindenestől letenni.
